Közzétette első gyorsbecslését hétfőn a német Szövetségi Statisztikai Hivatal a legnagyobb nyugati partnerünk nyáron mért, gazdasági teljesítményéről. Az adatok továbbra sem bíztatóak, mivel a német gazdaság láthatóan a harmadik negyedévben sem vett lendületet: a GDP enyhén ugyan, de 0,1 százalékkal tovább csökkent szeptember végéig az előző negyedévhez képest.

Nyáron sem vett lendületet a német gazdaság

A visszaesést mutató eredmények részleteiben sem lephették meg a közgazdászokat és a német kormányt, amely a közelmúltban azt jelezte, hogy Európa legnagyobb gazdasága az év egészét tekintve is zsugorodni fog, mielőtt 2024-ben újra élénkülni kezdenek az egyes területek.

Idén tavasszal még kismértékben (plusz 0,1 százalékkal) nőtt a gazdasági kibocsátás a németeknél, bár az év elején éppen, hogy stagnált. 

A statisztikusok mostani jelentése szerint különösen a lakossági fogyasztási kiadások csökkentek a nyáron, bár pozitív impulzusok érték az ország teljesítményét például a vállalatok felszerelésekbe, például járművekbe való befektetéseiből.

Összességében az előző évhez képest 2023 harmadik negyedévében a GDP 0,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2022 harmadik negyedévében. 

Kisebb az infláció, de az élelmiszer még mindig drága

Októberben jelentősen csökkent az infláció Németországban, ennek ellenére sok dolog továbbra is lényegesen drágább, mint a korábbi években – derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung által idézett, friss, inflációs jelentésből. A wiesbadeni szövetségi statisztikai hivatal első becslése szerint az októberi inflációs ráta 3,8 százalék volt a szeptemberi 4,5 százalék és az augusztusi 6,1 százalék után.

A mutató tehát bíztató irányt vett, bár összességében az infláció a legtöbb euróországban jelenleg csökken, általános „dezinfláció” van. Nem folytatódnak a tavalyi magas áremelések, amelyek kezdetben a járvány felzárkóztató hatásaihoz, majd az energiaválsághoz és az ukrajnai háborúhoz kapcsolódtak – mutat rá a napilap.

A német infláció majdnem olyan gyorsan esik, mint ahogyan 2022 őszén elérte a csúcspontját

– mondta Holger Schmieding, a hamburgi Berenberg bank vezető közgazdásza, aki szerint az októberi rátát főként az üzemanyag, az áram, a gáz, a fűtőolaj és a távhő árának szeptemberhez viszonyított csökkenése nyomta le.

Az élelmiszerek drágulása viszont még mindig szembetűnő, éves szinten több mint 6 százalékos. Idén a németeknél 11,1 százalékkal drágult a kenyér, amelynek ára októberben is tovább nőtt 1,2 százalékkal. A hús 3,9 százalékkal került többe, mint egy éve, viszont 0,5 százalékkal olcsóbb volt szeptemberhez képest.

A németországi és az euróövezet egészének októberben mért, visszafogottabb áremelkedése még mindig messze van az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs céljától. Az EKB ennek ellenére változatlanul hagyta az irányadó kamatokat ebben a hónapban, mert elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi kamatszint már elegendő ahhoz, hogy az inflációt a cél felé mozdítsa el.

Elkapta a gépszíj az osztrákokat is

Hétfőn megjelent az Ausztria gazdaságáról szóló, legújabb jelentés is, amely nem ad túl sok okot az ünneplésre, mivel az adatok szerint az osztrák gazdaság már szenved a gyenge hazai és külföldi kereslettől. 

Nyugati szomszédunk GDP-je a harmadik negyedévben 0,6 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, amely azt igazolja, hogy az osztrákoknál zsinórban már az ötödik negyedév óta stagnál vagy csökken a gazdasági teljesítmény, miközben a beruházási kereslet is visszaesett.

Az ausztriai Gazdaságkutató Intézet (Wifo) rámutat: az ország gazdasága lejtmenetbe került a bruttó össztermelés tekintetében, a GDP-t főként az ipari és az építőipari szektor visszaesése húzza le, miközben negatív hatással van a háztartások gyengébb fogyasztói kereslete is.

Minden szinten visszaesés mutatkozik: a harmadik negyedévben még a kormányzati fogyasztási kiadások is 1,3 százalékkal csökkentek, holott az még az előző három hónapban 1,5 százalékkal bővültek. Az iparban a hozzáadott érték fél százalékkal volt alacsonyabb a nyáron, míg az április óta zuhanórepülésben lévő építőiparban a közgazdászok 1,8 százalékos mínuszt regisztráltak.

A Heute cikke szerint egyenetlenül fejlődött az értékteremtés a szolgáltatási területeken is, ahol gyengébb volt a gazdasági teljesítmény például az információs és kommunikációs, valamint a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások területén, emellett az ingatlan- és lakásügyekben, továbbá az egyéb gazdasági szolgáltatások kategóriában. Utóbbi magas, 2,7 százalékos csökkenést jegyzett – az előző negyedévi 2,3 százalékos visszaesés után. A kereskedelem, a közlekedés, a szálláshely és a vendéglátó ágazat eközben stagnált.

Nyugaton sincs kolbászból a kerítés

A sokak által vonzó kivándorlási lehetőségnek tartott, németországi élet sem olyan könnyű már, mint évekkel ezelőtt, mivel a fizetések ott sem követik a drágulások ütemét, bár vannak területi különbségek.

Például míg Berlinben a mindennapi vásárlások során kiadott összegek az országos átlagnál több mint 2 százalékkal magasabbak, a fővárosban – a lakhatás költségeit is figyelembe véve – még mindig viszonylag olcsó az élet. Legalábbis ezt mutatja a Német Gazdasági Intézet (IW) új tanulmánya, amely azt vizsgálta, hogy mekkora különbségek vannak a megélhetési költségek között az egyes német városok között.

Eszerint a lakhatási és fogyasztási kiadások, például az élelmiszer, a ruházat és a szolgáltatások árai alapján Münchenben, Frankfurt am Mainban, Stuttgartban, Hamburgban, Kölnben és Düsseldorfban lényegesen többe kerül megvetni a lábunkat, mint Berlinben.

A legdrágább München: a sok ezer magyar munkavállaló által is lakott, bajor tartományi székhelyen több mint 25 százalékkal magasabbak a szükséges kiadások az országos átlagnál, és hasonló, 16 százalék fölötti arányok vannak a Münchennel határos Starnberg, Fürstenfeldbruck, Dachau és Ebersberg járásokban is.

A rangsorban 40. helyen végzett Berlin, amelyhez képest például Potsdamban is drágábbak a lakások két százalékkal.

A legkevesebb pénzre a kelet-németországi területeken van szükség a Berliner Zeitung által idézett kutatás szerint, amely kiszámolta, hogy a Vogtland körzet lakói az első helyen állnak Németország legolcsóbb lakóhelyei között. A második legolcsóbb a türingiai Greiz városa, majd Görlitz és Pirmasens, illetve Salzlandkreis következnek.