A koronavírus-járvány, az energiaválság és a klímaváltozás következményeként Németországban sokan már most úgy tapasztalják, hogy kevesebb pénz van a pénztárcájukban, márpedig a polgároknak arra kell felkészülniük, hogy még szűkösebb idők jönnek.
Veronika Grimm vezető közgazdász, – aki a szövetségi kormány tanácsadó testületének tagja – német lapinterjúk szerint legújabban arra figyelmeztet, hogy a legfontosabb nyugati partnerünk gazdaságának jelenlegi, stagnálási szakaszában kevésbé fontos, hogy az éppen a „nulla vonal felett vagy alatt van”, mert sokkal inkább a tény az, hogy az embereknek fel kell készülniük a további nehézségekre.
Ködösítenek a politikusok
Valós veszteségek vannak, amelyek minden szinten komoly kihívásokat jelentenek, leginkább a politikának. Például egyértelműen szükség van a törvényes nyugdíjkorhatár további emelésére és el kell érni, hogy az emberek tovább akarjanak és tudjanak dolgozni – hangsúlyozta.
Grimm a Tagesspiegelnek adott nyilatkozatában azzal vádolta a politikusokat, és az Olaf Scholz (SPD) kancellár vezette szövetségi kormányt, hogy nincs bátorságuk elmondani az igazat az embereknek. Holott szerinte fontos, hogy a politikusok világossá tegyék, hogy a gazdaság klímasemlegessé tétele sokba kerül minden egyes adófizető állampolgár számára.
Szavai szerint a bátorság hiánya már jellemezte Angela Merkel hivatali idejét is, mert a politika csak addig megy el, ameddig meg tudja nyerni a szavazókat. Ezt a mostani kormány is folyatja – jegyezte meg, hozzátéve, hogy most például a jövő generációinak rovására olyan mértékű finanszírozásokat ígérnek, amelyeket nem lehet fenntartani.
Romboló lehet az ipari áram árstopja
A közgazdász a növekedés akadályaként értékeli például a Robert Habeck (zöldek) gazdasági miniszter által tervezett ipari áramár-csökkentést. Szerinte ugyanis attól is függ a gazdaság jövője, hogy a kormány végrehajt-e fontos és kezdetben kellemetlen szerkezeti reformokat.
Az ipari áram árstopja nem lehet kedvező középtávon, mert ha csökken az energiaigényes ipar villamosenergia-ára, akkor a piaci mechanizmusokon keresztül mindenki más számára emelkedni fog a tarifa, aminek nincs felső határa – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy ez pedig a középvállalatokat és sok jövőorientált vállalatot is rombolóan érintene, ezért az energiaárak növekedésének megfékezése érdekében inkább az energiaellátás masszív bővítése szükséges.
Gyorsabban kell élnünk a megújuló energiaforrásokkal, nagy mennyiségű hidrogént kell beszereznünk, hidrogéntüzelésű erőművekre és több vezetékre van szükség. Szigorítani kellene a CO₂ árazást, a többletjövedelmet pedig klímapénzként vissza kell adni az embereknek, és így meg kell szervezni a társadalmi egyensúlyt
– mondta Habeck.
Vagyis a kormányzati szakértő szerint rövid időn belül sok mindennek kell történnie a német döntéshozásban, ezért jobb lenne, ha a kormány erre összpontosítana ahelyett, hogy egyes szektorokban átmenetileg csökkentené az áramárakat.
Idén is lehet probléma a gázellátással
A vezető közgazdász arra buzdította a német polgárokat, hogy – annak ellenére, hogy most zavartalan az ellátás – takarékoskodjanak a télre a gázzal, és spórolósan fűtsenek.
Ugyan építettünk cseppfolyósgáz-terminálokat, a gázellátás minden bizonnyal ismét szűkös lehet a télen – hívta fel a figyelmet a Gazdasági Tanácsadó Testület tagja a Berliner Morgenpost szerint. Egyúttal kifejtette: még mindig vannak olyan országok Európában, amelyek orosz gázt vásárolnak, és ha megszakadna az ellátásuk, Németországnak a segítségükre kellene sietni.
„Remélhetőleg sokan használják ki a nyarat az óvintézkedésekre, a költségtakarékosabb beruházásokra. Ami a tavalyi télre igaz, az az ideire is érvényes. Csak remélni lehet, hogy a dolgok jól alakulnak majd, ellátási gondok nélkül” – fogalmazott.
Jelenleg a németországi gáztárolók már 90 százalékban telítettek, amely tendencia emelkedést mutat. Az előírások szerint november elsejéig 95 százalékig meg kell tölteni a tárolótartályokat, amelynek üzemeltetői azt feltételezik, hogy az előírt szintet idén át is lépik. Az árak is csökkentek az év során: az új ügyfelek számára augusztus 11. óta egy kilowattóra gáz átlagosan kilenc centbe kerül. Az Ifo Intézet ezért arra számít, hogy a gázárfék – amelyre a szövetségi kormány a múlt télen 40,3 milliárd eurót különített el – jelentősen olcsóbb, nagyjából 13 milliárd euró lesz az állam számára.
Németország ne vacakoljon tovább!
Németország jobban küzd, mint más iparosodott országok, és ezért a gazdasági fellendülés kicsit tovább tart – jegyezte meg a közgazdász, aki szerint most az a fontos, hogy a kormány lássa az idők jeleit, és valóban foglalkozzon a strukturális problémákkal, ahelyett, hogy mindig új támogatásokról döntene.
„Ha továbbra is vacakolunk és sürgősségi tapaszokat osztunk, Németország ismét »Európa beteg emberévé« válhat” – összegezte véleményét Veronika Grimm.
(Thurzó Katalin)