Franciaország és Németország szoros politikai és gazdasági kapcsolata hosszú ideje adja már az európai együttműködés és egység gerincét. Egyre több elemző és cikk hívja fel azonban a figyelmet arra, hogy ez a német-francia házasság az elmúlt időszakban túl sok nézeteltéréssel és konfliktussal terhelődött. Sokan azt rebesgetik, elhidegültek egymástól a felek.

A szakértő szerint van igazság abban, hogy az elmúlt egy-két évben megromlott a viszony Németország és Franciaország között. Azt azonban nem gondolja, hogy végleg temetni kellene a két ország közötti összetartást.

Való igaz, hogy több olyan téma van, ami előtérbe került, de azt is látni kell, hogy a francia-német kapcsolatokban mindig is megjelentek az érdekütközések. Ezek és ezeknek a kezelése azonban korábban talán kevésbé látványosan történt

– nyilatkozta az Economxnak Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója.

Hozzátette, a német-francia tengely azért bír különös fontossággal Európa számára, mert ezek a konfliktusok és nézeteltérések teszik lehetővé, hogy végül egy európai uniós kereteknek is megfelelő kompromisszum jöjjön létre.

Nukleáris energia és autóipar terén is ütköztek a nézetek

A francia-német véleménykülönbség uniós szintű kivetülésére remek példa a márciusi csúcstalálkozó előtti időszak. A németek azon törekvése ugyanis, hogy hátráltassák az uniós autóipar zöldítését, felbőszítette a franciákat. A francia közlekedési miniszter, Clément Beaune visszafogottan nyilatkozott:

„az állandó francia-német kompromisszum híve vagyok. Ha nézeteltérésünk adódik, nem rejtjük véka alá, hanem dolgozunk azon, hogy egyetértésre jussunk.”

A felszín alatt azonban forrtak az indulatok.

Miközben a franciák a németek autóipari igényeivel voltak elégedetlenek, Németországnak az nem tetszett, hogy Franciaország mindent megtett az atomenergia uniós szintű elfogadtatásáért zöld energiaforrásként.

A Cruas-Meysse atomerőmű szélturbinája és hűtőtornyai 2021. április 12-én Franciaországban
A Cruas-Meysse atomerőmű szélturbinája és hűtőtornyai 2021. április 12-én Franciaországban
Kép: Getty Images / Jean-Marie Hosatte

Franciaország már februárban 12 másik uniós ország képviselőjével egyeztetett Stockholmban arról, miként fogjanak össze és dolgozzanak együtt azon, hogy az atomenergia előkelőbb helyre kerüljön az Európai Unió energiapolitikai besorolásában. A megbeszélés eredményeként aztán 11 állam – köztük Magyarország – meg is állapodott egymással az atomenergia terén folytatott együttműködés mélyítéséről.

A nukleáris energiával szemben szkeptikus Olaf Scholz német kancellár számára mindenesetre elfogadhatatlan az EU-s dekarbonizációs célok teljesítése érdekében elismerni megújuló energiaforrásnak az atomenergiát.

Scholz nem a legalkalmasabb a franciákkal való barátkozásra?

„Úgy vélem, Scholz és Merkel is kevésbé franciakompatibilis vezető, mint Kohl volt” – utalt az EURACTIV-nak adott nyilatkozatában Charles Sitzenstuhl, Emmanuel Macron francia elnök Renaissance (Reneszánsz) pártjának szóvivője Helmut Kohl korábbi német kancellárra.

Sitzenstuhl szerint gyengítette a francia-német kapcsolódást az is, hogy távozott a német kormányból két olyan miniszter is, akik „a francia-német határ szülöttei”.

  • Wolfgang Schäuble 2005 és 2009 között volt belügyminiszter, majd 2009 és 2017 között pénzügyminiszter.
  • Peter Altmaier pedig 2018 és 2021 között volt gazdasági miniszter.

Sitzenstuhl szerint ők nagyon hiányoznak a kabinetből, ugyanis

tökéletesen tisztában voltak azzal, hogyan gondolkodnak a francia politikusok és fordítva.

„Scholz nem sokat kommunikál, miközben a franciákkal éppen erre lenne szükség” – vélekedett Henning Vöpel, európai politikai szakértő, a berlini Európai Politikai Központ (Centre for European Politics, CEP) kutatóintézet vezérigazgatója is.

„Scholz és Macron között korrekt munkakapcsolat van, de semmiképp nem mély barátság. Ráadásul a két országban hatalmon lévők politikai helyzete, ideológiai háttere is nagyon különbözik, ez pedig a gazdasági-politikai térre is átvetül”

– mondta Fejérdy Gergely.

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron Franciaország elnöke kezet fog a Louis C. Jacob Hotelben tartott közös sajtótájékoztatót követően 2023. október 10-én Hamburgban
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron Franciaország elnöke kezet fog a Louis C. Jacob Hotelben tartott közös sajtótájékoztatót követően 2023. október 10-én Hamburgban
Kép: Getty Images / picture alliance / Marcus Brandt

Hozzátette, komoly gazdasági-politikai konfliktus például a két ország között az uniós költségvetés kérdése. Párizs rugalmasabbá szeretné tenni az uniós költségvetési szabályokat, hogy megkönnyítsék a digitális és zöld átállást;akár a maastrichti kritériumokon is lazítana. Ezzel szemben Berlin egy merevebb álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Akadozik a hadiipari együttműködés is

Csendben kifulladhat a Franciaország és Németország közötti, következő generációs harci repülőgép fejlesztésére irányuló projekt is. Ennek hátterében részben az állhat, hogy Németország továbbra is F-35-ös vadászrepülőgépeket rendel az Egyesült Államoktól. Másrészt viszont azt rebesgetik, hogy Németország inkább Olaszországgal és Japánnal együtt csatlakozhat az Egyesült Királyság Tempest nevű vadászgép-fejlesztési programjához.

De más francia-német hadiipari projekt is akadozik.

Az MGCS (Main Ground Combat System) program keretében 2035-2040-re kellene közös harckocsikat előállítani, de elég nagy a feszültség a nemzeti harckocsigyártó cégek között. Vannak ugyan egyeztetések ezen a területen a felek között, de a németek már bele is vágtak más harckocsigyártási projektekbe más, spanyol és svéd partnerekkel

– mutatott rá Fejérdy Gergely.

A szakértő kiemelte, a hadiipari közös projektek kifulladása terén is az látszik, ami általánosságban is rányomja a bélyegét a két ország kapcsolatára. Mégpedig az, hogy „mindkét ország eléggé a saját érdekei felé fordult, és kevésbé tud nyitni a másik felé”.

Olaszország felé kacsingathatnak a németek?

Giorgia Meloni olasz kormányfő – több miniszterének társaságában – a napokban Berlinbe látogatott. Ott pedig a német kancellárral a két ország közötti üzleti kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyeztettek.

A Bloomberg ennek kapcsán arról írt, hogy Párizs esetleg a háttérbe szorulhat, és a jövőben Berlin figyelme inkább Róma felé fordulhat. Fejérdy Gergely azonban nem tartja valószínűnek ezt a helycserét.

Rövid távon kizártnak tartom, hogy Olaszország helyettesíteni tudja Franciaországot a német külpolitikában. Annál is inkább, mert Franciaország immár évek óta népszerűsíti a déli országok összefogásával kapcsolatos ötletét, miközben a francia-olasz együttműködés is nagyon komoly. Így megerősödhetnek a német-olasz gazdasági, politikai kapcsolatok, de azt nem tartom valószínűnek, hogy ez kifejezetten a franciák rovására történjen

– mondta.