Peter Altmaier korábbi német gazdasági miniszter azt ígérte, hogy Németország lesz az a „gazdasági lokomotív”, ami kihúzza a koronavírus-válságból az európai gazdaságot, ám 2022. elején úgy látszik, hogy inkább ballasztként fékezi a többi országot – kezdi helyzetelemzését a Financial Times. A pandémia első részében 2020-ban a német gazdaság viszonylag jó ellenálló-képességet mutatott, kevésbé zsugorodott, mint Európa többi gazdasága, az elmúlt évben azonban változott a kép.

Más európai országok gyorsabb kilábalást produkáltak, mint a németek, várhatóan még Olaszország is hamarabb éri el az utolsó békeévben, 2019-es teljesítményét, mint Németország. Gilles Moec, a francia Axa biztosító vezető elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy Németország gazdasága már a koronavírus-járvány kitörése előtt is gyengélkedett, ami hozzájárulhat a jelenlegi problémákhoz.

Kapcsolódó

A magyarázat megtalálásához nincs szükség elmélyülésre a matematikai közgazdaságtan kevesek által értett tudományában: a világ alkatrészellátási láncaiban kialakult szűk keresztmetszetek jobban érintik a német vállalatokat, mint a többi európai ország cégeit, továbbá a lakosság spórolósabban költi a pénzét a boltokban, mint a nyugat-európaiak általában. Ezért aztán a szövetségi statisztikai hivatal a német GDP 2021-es növekedését 2,7 százalékra tette, ami fele a francia és olasz bővülésnek, és jóval elmarad az eurózóna 5,1 százalékos adatától.

A recesszió árnyékában

A tavalyi utolsó negyedév különösen rosszul sikerült. Miközben a francia gazdaság október és december között 0,7 százalékkal bővülhetett a 2021 harmadik negyedévéhez képest, a német rácáfolva a mínusz 0,3 százalékos várakozásokra 0,7 százalékkal zsugorodott. Ha az omikron koronavírus-változat okozta járványhullám 2022 elején rátesz erre még egy lapáttal, és az idei első negyedév is mínuszt hoz, akkor a német gazdaság teljesítheti a recesszió kritériumát, nevezetesen az egymás követő két negyedévben elszenvedett GDP-csökkenést. Az IMFaz ellátásilánc-problémára hivatkozva korábbi 4,6 százalékos növekedési prognózisát 3,8 százalékra mérsékelte Németország esetében.

Robert Habeck gazdasági miniszer ennél is óvatosabb, csak 3,6 százalékos növekedési várakozást fogalmaz meg 2022-re, mondván, a vállalatok továbbra is érzik a pandémia következményeit, amelyekkel küszködnek. A közgazdászok azonosan látják a Németország jelenlegi gyengeségeit, vita csak arról van közöttük, hogy gyorsan túljut-e a mélyponton vagy hosszabb hullámvölgyre kell számítani.

Szenvedő autógyártók

Az autóipar a legsúlyosabban érintett ágazatok között van. Az ismert alkatrészhiány miatt az autógyártók 3,1 millió autót állítottak elő német üzemeikben 2021-eben, ami 12 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, és 50 százalékkal marad el 2019-es teljesítményüktől. Az ipar teljesítménye hét százalékkal van a válság előtti szint alatt, míg Franciaország csak ötszázalékos mínuszt mutat és Olaszország kissé már javított is ahhoz képest.

A német gazdaság lassúságának másik oka a háztartások visszafogott költése, amit jól mutat, hogy még mindig két százalékkal az utolsó békeév szintje alatt van. A franciák esetén csak egy százalék az elmaradás. Ebben szerepe lehet a kissé gyengébb beoltottságnak: a német lakosság 72,7 százaléka kapott legalább két szúrást, míg a franciák és az olaszok 75-75 százaléknál tartanak.

További tényező a munkaerőhiány. A Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal becslése szerint az országnak évente 400 ezer új képzett külföldi munkavállalóra lenne szüksége, ami jóval több, mint amennyi az utóbbi időben érkezett. Enélkül azonban nem lehet pótolni a koruk miatt a munkaerőpiacról kilépőket. Végül fékezik a német gazdaságot is egyik legfontosabb külső partnere, Kína gondjai. Az ottani vezetés azzal küzd, hogy az omikron terjedésének gyorsaságával nem tud lépést tartani az elmúlt két évben bevált zéró toleranciája a járvánnyal szemben, azaz mire elszigetelnek egy járványgócot, a vírus már jóval azon kívül is fertőz.