A német napenergia-kutatóintézet, a Fraunhofer ISE közleménye szerint a 10. naptári héten (március 4-10.) a megújuló energia 64,8 százalékos részesedésre volt képes a villamosenergia-termelésben. A sokadik efféle rekord ez, és az újabb csúcsdöntés is elsősorban a szélerőműveknek köszönhető. De azzal, hogy nem néhány órára vagy egy-egy napra, hanem a heti szintű rendszerigényre számoltan biztosították zöldenergiából a fogyasztási igények mintegy kétharmadát, egy sokkal komplexebb kérdésre is válasz született.

A nettó közüzemi ellátási rekordból a - szintén rekordtermelést produkáló - szélerőművek vették ki a legnagyobb arányban (48,4 százalékkal) a részüket. Aztán a biomassza (7,6 százalék), a napenergia (5,1 százalék) majd a vízenergia (3,5 százalék) következik a rangsorban. Bruno Burger, a kutatóintézet professzora szerint azonban a látlelet úgy lehet csak teljes, ha azt is hozzátesszük, hogy mindeközben a szén- és gázerőművek például éjjel csak minimális teljesítményszinten dolgoztak, míg az atomerőműveket a hét folyamán éjszaka is deaktiválták (vagyis: lekapcsolták a hálózatról).

Kapcsolódó

A hivatalos adatként kezelhető új megújuló energiás rekordok mögött ráadásul azt is érdemes észrevenni, hogy Németország számára már most elérhető közelségbe került a 2030-as vállalása. A 65 százalék közeli érték azt bizonyítja, hogy a prognózisban megjelölt limit elérése technikailag már ma is lehetséges. Burger szerint így mostantól az a feladat, hogy e részesedést egy egész naptári évre tartani lehessen.

Itt a szénerőművek alkonya

Ahogyan azt a Napi.hu korábban több tételben is megírta Európa nyugati felében menetrendet hirdettek az uniós tagországok a szénerőműveik leállítására. Belgium már leállt, Hollandia ezt 2030-ra vállalta, Finnország 2029-re, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország 2025-re. (Magyarország hivatalos vállalást vagy bejelentést még nem tett, de a klímaügyi szaktárca államtitkára Brüsszelben már prezentált arról, hogy 2030-ra el tudják képzelni a karbonmentes magyar energiatermelést.) A Financial Times nyomán azt is megírtuk , hogy miért nem valószínű, hogy Németországban a hivatalosan bevállalt 2038-ig húznák a szenes erőművek.
A mondást, mely szerint a szénkor sokkal hamarabb véget ér, mint azt bárki is gondolná, a Fraunhofer ISE múlthéten mért adatai is megtámogatják. Tavaly a lignit és fekete szén energiaforrásból a német áramtermelés 24 százaléka származott - most mindössze 12 százalékot adtak a rendszerbe. Azt sem a szénerőműves technológiának igazán kedvező zsinór termelésben, hanem 4,5 GW és 15,5 GW közötti termelési volumenek közt váltakozva.

Idén, az eddigi tíz hetet átlagolva 43,3 százalékos szintre jutott a megújuló energiaforrások nettó energiatermelés aránya Németországban. Egy évvel korábban ez 40,4 százalékon állt. A professzor szerint azonban egyáltalán nincs ok a megelégedésre, mivel a megújuló energiaforrások közötti arányok egyáltalán nem tekinthetők kiegyensúlyozottnak. Burger úgy véli, a beépített napelemes kapacitás 16 GW-tal kevesebb az ideális nap-szél arány elérésétől, így szerinte a jövőben sokkal több fotovoltaikus energiatermelőt kellene a német rendszerbe illeszteni.