A német konzervatív CDU és Armin Laschet a CDU/CSU páros kancellárjelöltje éppen azt kapta a hét végén a Kelet-Németországban lévő Szász-Anhalt tartományban tartott választásokon, amire a legnagyobb szüksége volt. A két párt egy csapásra a szeptemberi parlamenti választások esélyévé vált, ami azt jelentené, hogy Laschet kapna megbízást az ország következő kormányának megalakítására – írja a Financial Times. Ha ez a győzelem nem jött volna, akkor tovább folytatódtak volna a találgatások arról, hogy a CDU veszthet és Angela Merkel távozása után a Zöldek adhatnak kancellárt Németországnak.
Miközben a CDU a szavazatok 37 százalékát szerezte meg az exit pollok szerint, a Zöldek ugyan picit javítottak 2016-os eredményükön, de is alig értek el jobb eredményt hat százaléknál. A nagy vesztes részben az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD), amely több mint három százalékpontot rontva valamivel több mint 20 százalékot kapott, illetve az ország keleti felében erős Baloldal, amelynek 16 százalékos támogatottsága 11 százalékra olvadt. A magyarázat legfőbb összetevője, hogy a 2016-os szavazást a bevándorlási válság árnyékában tartották, és a keleti tartományok lakói különösen nehezményezték, hogy Merkel egy évvel korábban megnyitotta Németország kapuit a szíriai menekültek előtt.
Felmerül így a kérdés, hogy a migrációs téma nemcsak Németországban, de akár más országokban, például Magyarországon mennyire lehet még aktivizáló erő. Az Orbán Viktor vezette kormány még mindig gyakran foglalkozik a kérdéssel, de a szász-anhalti választások egyik fő tanulsága, hogy az AfD hiába építette erre a kampányát, az már nem hozott elég lendületet.
Igaz ugyan, hogy a 2,2 millió lakosú tartomány szavazási eredményét nem lehet a több mint 80 milliós ország reprezentatív mintájának tekinteni, ám a siker elég arra, hogy Laschet eloszlassa a pártján belüli kétségeket szeptemberi győzelmi esélyeikkel kapcsolatban, és a csüggedés helyét a bizakodás vegye át, amire nagy szükség van a kampányban. Márciusban két tartományi választáson még nagyon rosszul szerepelt a CDU, ám azóta a közvélemény-kutatások a párt erősödését mutatják. Felméréstől függően egy-öt százalékponttal vezetnek a Zöldek előtt.
Kínos epizód
Eközben az kihívó, a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock kínos hibát követett el, elfelejtett bevallani egy jövedelmet, nem is kicsit, öt számjegyűt euróban, amit pártjától kapott több éven át. Ez árnyékot vet a környezetvédő párt imázsára, miszerint ők más politikai kultúrát képviselnek, mint a hagyományos jobb- és baloldali politikai pártok.
A CDU Szász-Anhaltben kényelmes helyzetben van. Folytathatja a kormányzást a Zöldekkel és a szociáldemokratákkal (SPD) vagy bevonhatja a szabad demokratákat (FDP), akik szintén javítottak 2016-os eredményükön. Az AfD-vel és a Baloldalllal kizárják az együttműködést. A feladat, ami helyi kormány előtt áll, nem kicsi. A tartomány a német újraegyesítés után gazdaságilag csődbe ment és elvesztette lakossága majdnem negyedét, mert a fiatalok nyugatra távoztak szerencsét próbálni.
A jövő szintén nem látszik könnyűnek, mivel a tartomány, amely nem kis részben lignitbányászatából él, az egyik legnagyobb vesztese lesz a karbonsemlegesség megteremtésének. Szász-Anhalt miniszterelnöke a 67 éves CDU-s Reiner Hasleloff maradt, akinek tekintélye bizonyára hozzájárult a konzervatívok győzelméhez.
Nincs lefutva
A CDU ugyan rácáfolt azokra az előrejelzésekre, amelyek egy része azt jósolta, hogy az AfD akár meg is előzheti a mérsékelt jobboldali pártot, ám a radikális jobboldalt nem lehet leírni. Kelet-Németországban a 20 százalék feletti támogatottsággal továbbra is erősek. Laschet, aki Merkelhez hasonlóan elkötelezett centrista, ellenáll azoknak a pártján belüli törekvéseknek, hogy nyissanak az AfD felé.
A szeptemberi szavazás eredményét a hét végi fejlemény ellenére nem lehet megjósolni, az élen álló pártok éles versenyt vívhatnak. A fő kérdés az, hogy ha létrejön egy Zöldek-CDU/CSU koalíció – amire országos szinten még nem volt példa -, akkor azt a környezetvédő párt vagy a konzervatív páros vezetheti-e.