Új energiastratégiában határozták meg Franciaországban, hogy a következő hat évben mekkora napelemes kapacitásokra lehet majd pályázni. A kormány frissen közzétett elképzelése szerint 2029-re elérnék a 44,5 gigawattot (GW), mellyel a megújuló energiaforrások összesített adata eléri a 113 GW-ot.

A számok önmagukban nem sokat érnek, de ha hozzátesszük, hogy Franciaországban jelenleg mindössze 8,5 GW a beépített napenergia-potenciál dolgozik, a Macron-kormány vállalása nevezhető grandiózusnak is. (Csak viszonyításképpen: Magyarországon jelenleg ez a szám jó, ha eléri a 0,4 GW-ot, amennyiben pedig a 2016-os nagy engedélyezési boom során kiadott létesítési engedélyek mögé minden egyes napelempark is megépül, átléphetjük a 2 GW-os limitet.)

Kapcsolódó

Az új francia energiastratégia múlt hét péntek óta nyilvánosan hozzáférhető. A "Programmation pluriannuelle de l'énergie"  (PPE) vagyis: a több éves energiaprognózisról a kormány konzultációt tart. A tervezetben azt vázolták fel, hogy a francia kormány szerint mennyi napenergiát és megújuló energiát építenek, illetve terveznek beilleszteni a rendszerbe 2025-ig. A távlati, ködös ígéretek helyett azonban ez azt jelenti, hogy a Macron-kabinet energetikai minisztériumában a hatéves előre nézést éves, sőt: negyedéves etapokra felosztva határozzák meg. Ez alapján az várható, hogy még az idén 2,7 GW napelemes kapacitás beépítésére kerül sor, és a jövő évtől ez 5 éven át évi 2,9 GW-ra nő.

A tervezés arra is kiterjed, hogy meghatározta: idén a második és a negyedik negyedévben a földön álló napelemek építésére vonatkozó pályázat jelenik meg (s ezek legalább 800 MW, illetve 1 GW kapacitásról szólnak majd), miközben a tetőkre építendő napelemekre vonatkozó támogatási programokat az első három negyedévben (egyenként 300 MW kapacitással) írnak majd ki. 2020-tól ez a leosztás annyiban változik, hogy a földre épülő rendszerek pályázatai egyetemlegesen 1-1 GW-ra szólnak majd.

A PPE szerint 2024-re a lakossági, ún. önfogyasztó rendszerek száma 65 és 100 ezer közé emelkedik, amivel kapcsolatban szükségessé válik a hálózati környezet fejlesztésének állami segítése, illetve a közösségi projektek finanszírozásának és fejlesztésének lehetővé tétele is. E részletes tervezés is része annak a kormánystratégiának, mellyel 2029-re megdupláznák a megújuló energiaforrások részesedését a francia energiamixben. A tervezett 102-113 GW-ból a napenergia számára legkedvezőbb narratíva szerint 44,5 GW kapacitás jutna (szárazföldi szél: 35,6 GW, vízenergia:26,7 GW, offshore szél: 5,4 GW, egyéb megújulók: 1,5 GW).

Franciaországban azonban ezzel együtt is megkérdőjelezhetetlen, hogy az energiatermelés zömét továbbra is nukleáris energiából biztosítják. A jelenleg az energiamix 71,6 százalékát adó atomerőművek a korábban 2025-re tervezett, 50 százalék alá szorítása a stratégiaalkotók szerint nem tűnik megvalósíthatónak. Nem azért, mert addigra minden bizonnyal mégiscsak elkészül végre az atomerőműépítési kockázatok állatorvosi lovaként ismert Flamanville-i erőmű is, hanem mert a kieső kapacitásokat csak úgy lehetne pótolni, ha Franciaországban visszatérne a fosszilis tüzelésű erőművek építéséhez. Márpedig az nem fér bele a klímacélok teljesítésébe.

De ez nem jelenti azt, hogy Franciaországban a következő évtizedekben ne zárnának majd be, állítanának le atomerőműveket.! Sőt a számuk is megvan: 14 atomerőművet vesznek majd ki a rendszerből. Ám a céldátum a PPE-ben nem szerepel, erről a konzultációs időszakban kell nyilatkoznia az erőműveket működtető és tulajdonló EDF-nek.