A bázeli székhelyű intézmény friss éves gazdasági jelentésében azt írta, hogy azoknak az országoknak, amelyeknek a felduzzadt költségvetési pozícióit a magasabb kamatlábak tovább feszítik, prioritásként kell kezelniük a költségvetési helyreállításokat. Claudio Borio, a BIS monetáris és gazdasági osztályának vezetője szerint sürgősen kell cselekedniük.
„Tapasztalatból tudjuk, hogy a dolgok addig tűnnek fenntarthatónak, amíg hirtelen már nem azok. Így működnek a piacok" – nyilatkozta a Bloomberg beszámolója szerint újságíróknak.
Míg az államháztartás rendbetételének szükségessége a BIS visszatérő témája, a megjegyzések egybeesnek az eladósodott gazdaságok fokozott ellenőrzésével.
A bázeli tisztviselők nem neveztek meg konkrétan egyetlen országot sem, de bemutattak egy táblázatot, amely a világ legnagyobb hitelfelvevőinek - köztük Japánnak, Olaszországnak, az Egyesült Államoknak, Franciaországnak, Spanyolországnak és az Egyesült Királyságnak - az adósságait és a piaci árazását vizsgálja.
Bár a pénzpiaci árazás jelenleg csak kis valószínűséggel utal az államháztartási stresszre, a bizalom gyorsan megdőlhet, ha a gazdasági lendület gyengül, és mind strukturális, mind ciklikus szempontból sürgős közkiadási igény merül fel – állítja a BIS.
„Először az államkötvénypiacok lennének érintettek, de a feszültségek szélesebb körben is elterjedhetnek."
Az infláció azonban csillapodik, ismerik el a BIS tisztviselői. A jelentés szerint ugyanakkor a szolgáltatások még mindig kockázatot jelentenek erre a kilátásra, mivel az árak ezen a területen nincsenek összhangban a járvány előtti trendekkel. Emellett a geopolitikai feszültségek miatti nyersanyagár-emelkedés újra felerősítheti az inflációt.
Tekintettel ezekre a nyomáspontokra, a tisztviselők kiemelték, hogy
a központi bankoknak óvatosnak kell lenniük a túl korai kamatcsökkentéssel.
Sokat árthat ugyanis a hírnevüknek, ha az ilyen politikát az infláció újbóli fellángolása közepette vissza kell fordítaniuk – áll szintén a jelentésben.