A hagyományosan legtöbbet költő öt ország idén 1100 milliárd dollárt költ hadászati célokra 2021-ben – mutatja be a Finbold pénzpiaci szaklap a Global Firepower hadászati információs szolgáltató adataiból készült gyűjtése. Kevésbé meglepő módon az Egyesült Államok költi idén messze a legtöbbet, 740 milliárd dollárt. Míg Kína 178,2 milliárdos katonai kerettel számolhat, az ötös listát Nagy-Britannia zárja 56 milliárddal.

Érdekesség, hogy ez az összeg 4,3 százalékos csökkenést jelent 2020-hoz képest, amikor a top-5 ország 1150 milliárd dollárt költött el katonai célokra összesen. Az USA tavalyi 750 milliárd dolláros kerete ezek szerint idén 1,27 százalékkal mérséklődik, Kína költése még nagyobb mértékben esik vissza a 2020-as 237 milliárdhoz képest.

Kapcsolódó

A tavalyihoz képest idén India és Németország emelte meg leginkább a kiadási keretei, kerekítve 21, illetve 15 százalékkal. Mellettük a két nagyhoz képest Nagy-Britannia is növelte 2021-re a katonai célú költését a 2020-as 55,1 milliárdhoz képest.

Mindig másra kell a pénz

A kiadások eloszlása tükrözi a hadászati prioritások átalakulását. A haditengerészetre és a légierőre fordított pénzeket például az állandó hatalmi súrlódások magyarázzák Oroszországgal és Kínával, miközben a 2020-hoz mért kiadáscsökkenést részben magyarázhatja az amerikai csapatkivonás Afganisztánból.

Eddig a Közel-Kelet állandó instabilitása arra késztette Amerikát és az európai országokat, hogy többet költsenek. Most azonban egy más jellegű, migrációs krízis van kialakulóban az afganisztáni helyzet miatt, ami arra késztetheti az európai és ázsiai országokat, hogy átcsoportosítsanak, valamint többet fordítsanak hadseregük megerősítésére, hogy ezt a krízist kezelni tudják.

A kiugró amerikai költekezést az is magyarázza, hogy az ország jelentős erőket fordít különböző költséges, kutatási és fejlesztési projektekre, csakúgy mint távlati befektetésekre, ilyen a nukleáris hadi technológia fejlesztése vagy a hosszútávú fegyverbeszerzési szerződések.

Az egyes államok hadi ráfordítása gazdasági és politikai szempontokat is tükröz. Az USA hagyományosan érintett több, szerteágazó és a világ több pontján zajló fegyveres konfliktusban. Eközben Kína –  összhangban radikális gazdasági fejlődésével – a hadászatban is igyekszik megerősíteni pozícióit.

Meg se kottyant a járvány

Korábban azzal lehetett számolni, hogy a koronavírus-járvány miatt számottevő csökkenés lesz a hadi büdzsékben, mivel az egyes országok forrásaikat a járványhelyzet kezelésére fordítják. Ez végül nem így történt, a pandémia világgazdasági súlyához mérten az éves 4 százalékos visszaesés egyáltalán nem tekinthető jelentősnek.

Olyannyira nem, hogy a járványból adódó rendkívül bizonytalan gazdasági kilátások ellenére ötből három ország épp, hogy növelte katonai kiadásait. Ezek közül a brit eset lóg ki annyiban, hogy ott már korábban született egy kormányrendelet arról, hogy az infláción felül fél százalékkal növelni kell a hadászati költéseket minden évben, ezzel Nagy-Britannia katonai pozícióját is igyekszik erősíteni Európában.

Általában elmondható, hogy a csúcsközelben lévő védelmi kiadások leggyakrabban a legújabb technológiák kifejlesztésére, illetve megvásárlására mennek el azoknál az országoknál, amelyeknek fontos, hogy jelentős haderejük legyen. A pillanatnyi megugrásokra a költésekben az is magyarázattal szolgálhat, ha az egyes államok meglévő hadászati gyenge pontjaikat igyekeznek korrigálni egyszeri nagyobb kiadásokkal.