Amióta Thomas Malthus közgazdász azt jósolta, hogy az emberiség belepusztul a túlnépesedésbe, újra és újra előkerülnek az ezzel kapcsolatos aggodalmak, és az ENSZ hivatalos előrejelzése eléggé stresszes évtizedeket vetít előre ebből a szempontból - indítja háttércikkét David Fickling, a Bloomberg publicistája. A prognózis szerint a jelenlegi 7,7 milliárdos népesség 2050-re további kétmilliárddal bővül, majd a növekedés lelassul és 2100-ra 11 milliárd ember népesíti majd be a Földet.

A mezőgazdasági termelés hatékonyságának javulása eddig rácáfolt Matlhus sötét forgatókönyvére: ennek köszönhetően az elmúlt száz év szaporaságának ellenére fenn tudott maradni a bővülő népesség. A további 40 százalékos ugrás azonban tesztelni fogja, hogy mi termelhető még meg a világon rendelkezésre álló 33 millió négyzetkilométernyi termőföldön. (Nem beszélve arról, mit bír még a bolygó amúgy is nyomás alatt lévő klímája.) A jó hír: vannak jelei annak, hogy az ENSZ jóslata túlságosan pesszimista.

Kapcsolódó

Hogyan csökken?

Malthus legnagyobb hibája az volt, hogy nem látta előre, mennyire csökken a szaporodási ráta a jövedelmek növekedésével párhuzamosan. Ezen a téren óriási változások történtek az elmúlt években - emlékeztet a Bloomberg publicistája. India például 2027-re várhatóan Kínát megelőzve a világ legnépesebb országa lesz, ám népessége az évszázad közepére eléri tetőpontját. Az egy nőre eső születések száma már mostanra 2,24-re csökkent, ami az 1980-as évek ír adatának felel meg, 2025-re pedig 2,14-re esik.

Más nagy ázsiai országokban is hasonló a helyzet: Bangladesben 2,05 ez az adat, ami az USA-ban a 2000-es évek elején volt jellemző, Thaiföldön 1,53-ra csökkent a születésszáma, ami alig több Japán 1,37-es adatánál. A népesség szempontjából legelöl álló 30 ország közül 19-ben már a lakosság újratermelésének szintjén vagy az alatt van a születési ráta.

A nagy kivétel fekete Afrika - innen jön az ENSZ előrejelzése szerint várható további szaporulat nagyja (és egyben az európai bevándorlók jelentős része is). Ez a térség jelenleg a világ népességének egyhetedét adja, ami 2050-re egyötödre, 2100-ra pedig egyharmadra mehet fel. Ez a várakozás azon alapul, hogy Afrikának ez a térsége lényegesen különbözik a világ más tájaitól. A születési ráta csökkenésének feltétele a városiasodás, illetve a nők képzettségének és foglalkoztatásának javulása, valamint az, hogy könnyebben jutnak hozzá a fogamzásgátlás eszközeihez. A kérdés az, hogy fekete Afrikában ez a változás másként játszódik-e le, mint Ázsiában, Latin-Amerikában vagy a Közel-Keleten történt?

Mennyi időbe telik?

Ezekben a térségekben két évtizedig tartott az átmenet aközött, hogy a nők átlag több mint öt gyermeket szültek, és aközött, hogy ez kevesebb mint háromra csökkent. Az ENSZ arra számít, hogy fekete Afrikában jóval tovább fog ez tartani. Például Indonéziában 16 évig tartott a folyamat Tanzániában viszont 50 évig fog. A Bloomberg cikkírója szerint könnyen lehet, hogy ez a várakozás tévesnek bizonyul majd.

A legtöbb érintett országban ugyanis azért nem kezdődött el a meredek csökkenés, mert csak mostanában lépik át lefelé az ötgyermekes születési átlagot, amelyet követően felgyorsul a születések számának visszaesése. Azok az országot, hol átlépték ezt a határt - Botswana, Dél-Afrika és Kenya - az átalakulás ugyanabban a tempóban folytatódik, ahogy a világ más részein történt.

Lehet, hogy nem jön be

Ugyanezt segítheti elő a gyermekhalandósági mutatók javulása. Az afrikai nők részben azért szültek sokat, mert tragikus módon sok gyermek halt meg, mielőtt elérte ötéves korát. Ma már azonban alig néhány országban magasabb a gyermekhalandósági mutató nyolc százaléknál - ez az a szint, ami alatt elkezd csökkenni a születések száma. Emellett az emberek munkaképes korának növekedése egyfajta "demográfiai osztalékot" hoz a családoknak. Ez egy olyan plusz, amiről sok elemző azt feltételezte, hogy az afrikai országok lakossága nem fog belőle részesülni.

Kétségtelen, hogy a születési rátákat nem lehet pontosan előre becsülni. Nyugat- és Közép-Afrikában továbbra is sokkolóan nehéz hozzájutni a fogamzásgátlókhoz és a nők oktatása sem áll túl jól. Az egészségügyi ellátás terén elért előrelépés visszafordulhat, miközben a politikai káosz és a konzervatív népesedési politika is okozhat tüskéket a szaporulatban, ahogy Egyiptomban történt a 2011-es arab tavasz után. Ennek ellenére megvan az okunk arra, hogy úgy gondoljuk: a pesszimista népesedési előrejelzések éppen úgy nem teljesülnek majd, ahogy Malthus rémálma sem vált valósággá.