A magyarok 46 százaléka úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37 százalékos európai átlagra. Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben.

A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61 százalék), míg a legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán 17 százalékuk él jobban - derült ki a Nielsen a 64 piacon végzett online globális tanulmányából.

Kapcsolódó

Eszerint világszerte általános az optimizmus - különösen Ázsiában, ahol a fogyasztók 70 százaléka érzi jobbnak anyagi helyzetét az öt évvel korábbihoz képest, de az afrikai (52 százalék) és a latin-amerikai (50 százalék) válaszadók sem sokat panaszkodnak. A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37 százalékkal Európa a sereghajtó.

A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15 százaléktól is. Kényelmesen kijön a pénzéből százból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42 százalék), ám Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54 százalék) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában ez 48, a világátlag pedig 32 százalék).

Bár a fogyasztók a korábbinál stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés - állapította meg Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója, A magyar fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság - a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése - továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelem átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább.

A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: százból 42 magyar fogyasztó - saját bevallása szerint - többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is.

Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39 százalék) élelmiszerre, rezsire (+33 százalék), háztartási vegyi árura (+27 százalék), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25 százalék) és elektronikai eszközökre (+25 százalék) - derül ki a felmérésből.