Nigéria 230 millió lakosával jelenleg a világ hatodik legnépesebb országa, Afrikában pedig messze a legnagyobb a népessége. Ráadásul, míg a világ egyre nagyobb részén a lakosság fenntartása a kihívás, itt a népszaporulat megfékezése is reménytelennek tűnik rövid távon: a termékenységi ráta, ami nálunk 1,5-1,7 között ingadozik, Nigériában 5 körüli szám. A népesség évente 2,4 százalékkal növekszik, ami nagyjából 5,2 millió ember, az átlagéletkor pedig mindössze 17 év.
Egyoldalú gazdaság
Hatalmas gazdasági növekedés mellett talán még jól is jönne a jövőben óriási munkaerő, csakhogy az afrikai ország gazdasága meglehetősen egyoldalú: az export 80 százalékát az olaj adja. Novemberben az export napi 1,5 millió hordó volt, ami már egy komoly javulás a megelőző időszakhoz képest, amikor a csővezetékek megcsapolásával rengeteg olajat loptak el, és az állam nem tudta garantálni a vezetékek biztonságát, de még így sem sikerült az országnak elérni a külső egyensúlyt.
Zuhanó árfolyam
A nigériai valuta, a naira szakadatlanul gyengül, idén a zuhanó libanoni font után a második leggyengébben teljesítő fizetőeszköz. A jegybanknak ugyan a Bloomberg szerint sikerült feltornásznia 35 milliárd dollárra a devizatartalékot, de ez a Világbank és az Afrikai Export-Import Bank hiteleinek köszönhető. Ha túl sokat költenek ebből a hazai valuta védelmére, hamar elégne a tartalék, így a lehetőségek limitáltak, valahogy egyensúlyt kellene teremteni.
Utoljára július 10-én és 11-én dobott a piacra a jegybank 122,7 millió dollárt, de ez nem sokat segített, a naira újra zuhanásnak indult és elérte a dolláronként 1620-es értékét, noha az évet 900-nál kezdte.
A jegybank mozgástere
Carlo Morelli, az Azimut Investment szenior portfóliókezelője szerint a fő probláma rövidtávon a naira befektetői megítélése: mind a külföldi befektetők, mind a lakossági és vállalati megtakarítók menekülnek belőle épp az állandó leértékelődés miatt. Szerinte a jegybanknak korlátoznia kellene a naira likviditását és más elemekkel is szigorítani a monetáris politikát.
Kétség kívül, ha az importot és szélesebb értelemben a dollár iránti keresletet sikerülne leszorítani arra a szintre, amit az olajexport lehetővé tesz, az egyensúly kialakulna és a bizalom is visszatérne, azonban ez azonban értelemszerűen a lakossági fogyasztást is visszavetné, ezért politikai szempontból sem egyszerű a kérdés. A jelenlegi dollárkereslethez például hozzájárul, hogy a viszonylag szűk, de ilyen népességszám mellett mégsem kicsi közép-, vagy inkább felső-középosztály most megy külföldi nyaralásra.
Kamatemelés, bizalomteremtés
A központi bank az alapkamatot 14,75-ről 26,25 százalékra emelte tavaly, de ez 70 százalékos valutaleértékelődés mellett nem sokra elég, ezért idén még vélhetően komoly emelésre lesz szükség. Az ország emellett euró-, és dollárkötvény kibocsátásra készül, ez azonban csak akkor hatékony segítség, ha egyúttal a befektetők fantáziáját általában is megmozgatja, és visszatérnek a nigériai piacra, bízva a stabilizációban. Tény, hogy egy olajkincsen ülő országba szívesen viszik a pénzt, ha egyensúlyt, és főleg stabil, vagy inkább növekvő olaj-, esetleg gázexportot látnak.
Olaj és gáz
Ehhez persze megint csak befektetésekre van szükség, amellett, hogy a biztonsági kérdéseket is meg kell oldani, hogy a kitermelt olaj ne tűnjön el úton-útfélen. Az ország megfelelő gázkészletekkel is rendelkezik, melyeket cseppfolyósított, vagyis LNG formában az orosz gáz európai visszaszorulása óta korlátlanul el lehet adni, és a kitermelőknek, szállítóknak egyelőre az ár is szép profitot biztosít.
A harmadik legnépesebb országgá válhat
Nigériának már csak azért is érdemes olaj-, és gázexportja fokozására odafigyelni, mert egyelőre nem látni, hol lassulhat le a népességnövekedés. A jelenlegi tendenciák alapján a 245 milliós Pakisztánt és a 280 milliós Indonéziát az ország megelőzi, sőt, az sem kizárt, hogy a most 340 milliós Amerikai Egyesült Államokat is, és akkor India és Kína után a harmadik legnépesebb ország lesz, ami mindenképpen komolyabb gazdasági fejlődést igényel, a szénhidrogének exportján túl is.