Annak ellenére, hogy két és fél évvel megkezdett kamatemelési hullám lecsengett és mostanra a kamatlábak világszerte lefelé tartanak, a nagy adósságot felhalmozó szegényebb országok nincsenek még kinn a vízből. Az S&P Global Ratings friss elemzése szerint a következő évtizedben egyre több államcsőd lesz, mivel egy sor ország nem lesz képes megbirkózni azzal a teherrel, amelyet az alacsony kamatok időszakában felvett hiteleik megdrágulása jelent.

A legnagyobb gondot az jelenti, hogy hiába indultak meg lefelé a hozamok, azonban ezek még mindig jóval magasabb szinten vannak, mint a 2010-es években, amikor a nagy jegybankok nulla közeli kamatszintekkel próbáltak meg életet lehelni az amerikai, az európai vagy akár a japán gazdaságba. Ráadásul ezek az országok jellemzően valamilyen nagyobb külföldi devizában, dollárban, vagy euróban adósodtak el annak idején és ez a kamatemelési ciklus kezdetén erősödtek, ami tovább növelte az adósságterheiket.

Idén  Zambiának és Srí Lankának végre sikerült kikeverednie fizetésképtelen státuszából,  azonban sok országnak kevés forrása maradt a devizaadósságok törlesztésére és újabb hiteleket sem nagyon képesek felvenni – írja a hitelminősítő elemzésére hivatkozva a Financial Times.

Az év elején Zambia egy négyéves szerkezetátalakítási folyamatot zárt le. Srí Lanka új kormánya pedig várhatóan hamarosan aláírja a 2022-es államcsődöt lezáró megegyezést.

Kenya és Pakisztán a Nemzetközi Valutaalap  (IMF)  új mentőcsomagjainak és más hiteleknek köszönhetően idén csak hajszál híján kerülték el a fizetésképtelenséget. Adósságaik refinanszírozására hosszabb távon azonban a nemzetközi kötvénypiacra kéne lépniük. Viszont ott csak kétszámjegyű kamatok mellet kaphatnának hitelt, ami gyakorlatilag ismét csődbe vinné őket.Ghána is szenved, ők e hónapban zárták le dollárban kibocsátott kötvényeik restrukturálását, amelynek során a befektetőknek 37 százalékot kellett leírniuk azok névértékéből.

A Vanguard feltörekvő piaci dollárban denominált kötvényeket követő ETF-je
Kép: Economx, stooq.com

Ukrajna is lezárta több mint 20 milliárd dollárnyi adósságának átstrukturálását, ez a legnagyobb ilyen akció volt az argentín adósság 2020-as átalakítása óta. Ezzel azt a helyzetet rendezték, amelyben az Oroszország által lerohant országnak engedélyezték a kifizetések felfüggesztését.

Zambia, Srí Lanka és Ukrajna egyaránt beleegyezett abba, hogy növelik az átstrukturált kötvényeik kifizetéseit, ha az elkövetkező években teljesítik az előírt gazdasági célokat.

Az S&P Global Ratings arra hívta fel a figyelmet, hogy az adósságátütemezésből kikerülő országok besorolása alacsonyabb, mint korábban. Ez szerintük arra utalhat, hogy ismét beállhat a fizetésképtelenség állapota. Azt, hogy erre sor kerül-e sokban függ attól, hogy refinanszírozni tudják-e adósságaikat, illetve tudnak-e közvetlen külföldi tőkebefektetéseket kellő mértékben bevonzani. Azonban a hitelfeltételek nem túl jók és a közvetlen külföldi tőkebefektetésekben sem mutatkozik felélendülés az lemúlt időszakban.

Az S&P Global Ratings nem lehet általánosítani, mi az az egyértelmű jelzés, amely a fizetésképtelenséget egyértelműen megelőzi. Közös vonásnak tűnik, hogy a csőd bejelentése előtt időszakban az adott ország átlagosan bevételei egyötödét, vagy annál is többet fordított kamatfizetésre.

A jövő évben a tartalékokhoz képest nagy adósságtörlesztés előtt álló országok közé tartoznak a Maldív-szigetek, amely nemrég mentőcsomagot kapott Indiától, és Argentína.

Az argentin kormánya egyelőre azt állítja, hogy a globális piacokhoz való korlátozott hozzáférés, a tartalékokra nehezedő nyomás és az IMF-hitelek közelgő kifizetése ellenére is képes megtalálni a forrásokat a jövő évi 11 milliárd dolláros külföldi kötvénykifizetések teljesítésére. A múlt hónapban Javier Milei elnök egy olyan rendeletet is jóváhagyott, amely lehetővé teszi, hogy a lejáró adósságokat előzetes törvényi jóváhagyás nélkül, piaci kamatlábak mellett új adósságra váltsák.

A következő évtizedben az ilyen visszavásárlások és hasonló műveletek elterjedése azt jelenti, hogy a nemteljesítések jellege valószínűleg megváltozik és más műveletek váltják majd fel azokat. Azonban a hitelminősítők ezeket is úgynevezett „problémás cserének” minősíthetik, ha azok egyetlen célja a fizetésképtelenség elkerülése.