A Norges Bank csütörtökön 0,25 százalékponttal emelte a kamatokat a rekordalacsony nulla százalékpontról, arra hivatkozva, hogy a gazdasági aktivitás meghaladja a járvány előtti szintet, és hogy a pénzügyi egyensúlytalanságok felhalmozódása ellen kell fellépni. Jelezte, hogy decemberben újabb emelés valószínűsíthető, és a kamatok 2024 végére elérik az 1,7 százalék körüli szintet - írja a Financial Times.
Más nyugati központi bankok megosztottak abban a kérdésben, hogy mikor kezdjék meg a szigorítást, még akkor is, amikor a gazdaságok gyorsan fellendülnek, és egyes közgazdászok az infláció növekedése miatt aggódnak. Olyan jelentős gazdaságok, mint Dél-Korea és Brazília már emeltek kamatot, de Norvégia az első ország, amely a 10 legtöbbet kereskedett valutával rendelkező ország csoportjába (G10) tartozik, és megteszi ezt.
Az amerikai jegybank több döntéshozója szerdán azt mondta, hogy jövőre számítanak az első kamatemelésre, míg a svéd Riksbank a héten megerősítette, hogy legalább 2024 végéig nullás szinten marad a kamatláb. Svájc mínusz 0,75 százalékos kamatlábakkal fenntartja ultralaza politikáját.
Norvégia, ahol a világ legnagyobb szuverén vagyonalapja található (1,4 milliárd dolláros kezelt vagyonnal), erőteljesen növekedni tudott a koronavírus tavalyi első hullámából, amikor a Norges Bank néhány hét alatt 1,5 százalékponttal csökkentette a kamatokat. Oystein Olsen kormányzó rámutatott, hogy a Fed is hamarosan elkezdi visszafordítani "nagyon expanzív politikáját". "A norvég gazdaságban erős fellendülés tapasztalható. Akkor rendben van, hogy megkezdődik az irányadó kamatláb fokozatos normalizálása. Más országoknak más politikai megfontolásai vannak" - reflektált a nem lépő országokra.
Norvégiában jelenleg alacsony az alapinfláció, de a központi bank előrejelzése szerint a bérek növekedésének és a gazdaság erősödésének köszönhetően közelebb kerül a 2 százalékos célhoz. Az ország központi bankja úgy ítélte meg, hogy "a túl magasra emelkedő infláció kockázata valós", és a jövő év végéig akár öt további kamatemelést jelzett.
A központi bank arra számít, hogy a gazdasági fellendülés ősszel is folytatódik, köszönhetően a nagyobb kapacitáskihasználtságnak, a magas Covid-oltási aránynak és az alacsony munkanélküliségnek, amely a foglalkoztatottak mindössze 2,7 százalékára csökkent.
A Norges Bank arra számít, hogy a fellendülés folytatódik, mivel a háztartások a járvány alatt felhalmozott megtakarításokat elsősorban szolgáltatásokra költik. Ezzel szemben az eurózóna szoros figyelemmel kísért PMI-felmérése csütörtökön azt mutatta, hogy az ellátási lánc hiányosságai miatt szeptemberben több mint 20 éve a leggyorsabb ütemben emelkedtek az üzleti költségek a blokkban, ami szintén hátráltatta a növekedést.