Április első napján rögtön elfogadta az Országgyűlés a kormány családvédelmi akciótervét. Innentől biztossá vált, hogy az állam készfizető kezességet vállal a babaváró támogatással nyújtott banki kölcsönökre, és az is, hogy személyi jövedelemadó-mentességet kapnak azok a nők, akik életük végéig legalább négy gyereket szülnek. Ezen túl része volt az akciótervnek az is, hogy az állam 2,5 millió forint, de legfeljebb az autó bruttó vételára felének megfelelő összegű támogatást ad a hétszemélyes családi személyautók beszerzésére.
Patthelyzet az izraeli választásokon
Az előzetes várakozások szerint Benjámín Netanjáhú kormányfő jobboldali Likud tömörülése szűk előnnyel, de nyerte volna az április 9-én megtartott izraeli parlamenti választásokat. A kormányfő bevetett mindent a kampányban: megígérte, hogy újabb Palesztin területeken engedik meg a telepesek mozgását.
Végül ez is kevésnek bizonyult: baloldali ellenfelei összefogtak, így a Beni Ganc - korábbi vezérkari főnök - vezette centralista Kék és Fehér Párt pontosan ugyanannyi helyet szerzett, mint a Likud. A 120 fős Kneszetben 35-35 fős frakciókat alakíthattak, de később senki sem tudott abszolút többséget szerezni, vagy kormányt alakítani, így újra nekifutottak a választásoknak ősszel, amely később megint patthelyzetet hozott. Netanjáhú ezáltal nem lett egyelőre a leghosszabb ideig szolgáló izraeli miniszterelnök.
Letartóztatták Assanget
Hét évig tartott Julian Assange, a WikiLeaks leleplező portál alapítójának bujkálása Ecuador londoni nagykövetségén, április 11-én kiparancsolták az épületből, így a brit rendőrök azonnal elfogták. A Svédországban nemi erőszakkal megvádolt Assange ellen az Amerikai Egyesült Államokban a letartóztatás után azonnal vádat emeltek összeesküvés gyanújával és kérték a kiadatását.
Kigyulladt a Notre-Dame
Április 15-én a késő délutáni órákban kigyulladt Párizs egyik legismertebb épülete a Notre-Dame-székesegyház. A tetőszerkezet kapott lángra, a tűzoltók pedig csak a késő éjszakai órákra tudták megfékezni a tüzet. Az épületben óriási károk keletkeztek, és sikk lett a világ elitjének körében egymást túllicitáló felajánlásokat tettek milliárdos összegekkel, végül ezeknek csak a töredéke érkezett meg az alapítványhoz.
Új utak a magyar felsőoktatásban
Szintén április 1-én az Országgyűlés elfogadta a Budapesti Corvinus Egyetemet 2019. július 1-jétől fenntartó alapítvány létrehozásáról és a kapcsolódó vagyonátadásról szóló törvényjavaslatot. A törvényi rendelkezések szerint az állam a közérdekű vagyonkezelő alapítvány számára bizalmi vagyonkezelésbe adja két stratégiai vállalat, a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. 10-10 százaléknyi tulajdonrészét, a jövőben ez jelent majd fedezetet a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak az egyetem fenntartására.
Végleg befagyott a magyar-ukrán viszony
Az ukrán parlament a hónap végén elfogadta a nyelvtörvényt, amely lényegében a magánbeszélgetések és a vallási szertartások kivételével egyetemessé tette az ukrán nyelv használatát az országban. Bár a korlátozás első sorban az orosz kisebbség elleni intézkedés, de a kárpátaljai magyarságot is hátrányosan érinti. A magyar kormány emiatt már előzetesen több panaszt tett, de az elfogadás után minden nemzetközi fórumon - az EU-ban és a NATO-ban is - blokkolta Kijev minden próbálkozását.