Úgy tűnik, hogy az EU vezetői nem zárják ki egy gazdasági sokk lehetőségét az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi Valutaalap szakértőinek görögországi vizsgálódása nyomán, amely arra a következtetésre juthat, hogy az országnak nyújtott összesen 174 milliárd eurós segélyprogram végrehajthatatlan. Erre utal, hogy gondolkodás nélkül engedtek az amerikai vezetés kérésének, miszerint halasszák el a trojka helyzetjelentését október közepéről leghamarabb november közepére, azaz csak a november 6-ai elnökválasztás után hozzák nyilvánosságra a görög helyzetről szóló elemzést - jelentette az EurActiv uniós hírportál EU-tisztviselőkre és diplomatákra hivatkozva.

Az eddig terv az volt, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport október 8-ai ülésére készül el a beszámoló, amelynek tükrében a testület dönthetett volna a következő, 31 milliárdos hitelrészlet átutalásáról. Ezt még a tavaszi görög választások miatt függesztettek fel. Athén addig kincstárjegyek kibocsátásával finanszírozhatja költségvetését - ahogy azt tette az elmúlt másfél hónapban -, miután az ECB engedélyezte a görög központi banknak, hogy elfogadja ezeket fedezetül a hozzá forrásért forduló kereskedelmi bankoktól.

Nem csak az amerikai kérés az ok

Az EurActiv jelentéséből az is kiderül, hogy az amerikai kérés bizonyos értelemben kapóra jött a görög csomagot finanszírozó donoroknak, ugyanis a trojkán belül ellentétek alakultak ki a helyzet megítélésével kapcsolatban, amelyek tisztázásához jól jön a haladék. A hármas tagjai másként látják a görög adósság alakulását. A trojka tagjai a hét vén elutaztak Athénból, a hova legkésőbb jövő kedden térnek vissza.

Ha a vizsgálatok be is fejeződnek a következő heteken, időbe telik azok elemzése - adnak hozzá egy további okot az előbbiekhez a hírportál forrásai. A kérdés az, hogy Görögország valaha képes lehet-e adósságának finanszírozható szintre szorítására, konkrétabban arra, hogy a tartozásait az IMF elvárásának megfelelően 2020-ra levigye a GDP 120 százalékára vagy sem.

Obamát akarják

Ha az elemzés - ahogy azt sok közgazdász várja - arra az eredményre jut, hogy a görögök messze vannak ettől a céltól, akkor újabb adósságátütemezésre lesz szükség, amire a piacok hisztérikus reakciót adhatnak. A görög pénzügyminisztérium az athéni Ekathimerini napilap jelentése szerint ma tagadta a Der Spiegel vasárnapi értesülését, miszerint a következő két évben 20 milliárd eurós lyuk tátongana a görög költségvetésen. A tárca szerint továbbra is 11,5 milliárd euró kiadáscsökkentésről és kétmilliárd euró plusz adóbevetételről van szó. Az EU és az USA vezetőinek közös az érdeke, hogy az ezzel járó nemzetközi gazdasági felfordulást elkerüljék.

Egy uniós informátor szerint azonban a makrogazdasági összefüggések mellett politikai megfontolások is szerepet játszhatnak a trojka jelentésének elhalasztásában. Nevezetesen az, hogy az európai döntéshozók Barack Obamát látnák szívesebben az elnöki székben november 6-a után is. Ezért hajlandóan megtenni mindent, amit megtehetnek, hogy javítsák az elnök esélyeit kihívója, Mitt Romney volt massachusettsi kormányzóval szemben.