Finnországnak újabb öt hónappal meg kell toldania azt a majdnem egy évtizedet, amellyel a tervezettnél később állítják a vállalatok és a lakosság szolgálatába az ország egyik új atomerőművét - kezdi cikkét a Bloomberg. A dolog olyan sokat csúszott, hogy a finnek lemaradnak egy rekordról: míg korábban az 1600 megawattos Olkiluoto-3 (képünkön) volt a világ legnagyobb épülő nukleáris reaktora, ma már Kínában épül egy 1660 megawattos egység.

A projektet fényező propaganda szerint az erőmű hárommillió háztartás áramellátását biztosíthatja. A sokadik halasztás után úgy volt, hogy 2018 végén megkezdheti az elektromos energia betáplálását a hálózatba, ám a helsinki Teollisuunden Voima Oyj (TVO) energiaszolgáltató cég szerint, amely üzemeltetni fogja a reaktort, ezt a dátumot kitolták 2019 májusára. A jövő év végén csak a próbaüzemet kezdik meg.

Kapcsolódó

A terv

A terv az volt, hogy az 1600 megawatt kapacitású létesítmény csendben duruzsolva nem pusztán otthonokat lát el árammal, hanem Finnország legendás papírgyárait és a Google ott üzemelő szerverfarmját is. (A négy paksi reaktor együttes kapacitás 2000 megawatt - a szerk.) Ez indokoltnak látszik, ugyanis az ország tavaly például áramszükségletének negyedét importálta, több mint ötödével drágábban az észak-európai átlagáraknál.

Egy sokk is a saját áramtermelés mellett szólt. Finnország 2011-ig az elektromos energia több mint tizedét Oroszországból fedezte, amikor a nagy szomszéd váratlanul új exportadót vetett kis a csúcsidős szállításokra, felére csökkentve ezzel az áramkivitelt.

A kivitelezés

Az Olkiluoto-3 építésére a francia Arevának és a német Siemensnek adtak megbízást, amelyek egy új generációs EPR-reaktor szállítását vállalták. Az építés 2005-ben kezdődött hárommilliárd eurós költségvetéssel, amely azóta a csillagos égbe, nyolcmilliárd euróra nőtt (2500 milliárd forint, öt és fél 4-es metró ára).

A mostani (sokadik) halasztást nem indokolja a TVO, ám az már korábban kiderült, hogy az új technológiával gondok vannak. A franciaországi Flamanville-ben épülő EPR-reaktor költsége a 2007-es kezdés óta a háromszorosára ugrott és a projekt hat évvel csúszik az eredeti befejezési határidőhöz képest.

Eközben a projekt csúszása miatt a résztvevők keresztbe kasul perlik egymást. A TVO a nyáron nyert az egyik ügy egyik részében az Areva-Siemens páros ellen a nemzetközi választott bíróságon. A végső döntés a jövő év elején várható.

Orosz kapcsolat

A finnek bátor emberek, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a nyugati kivitelezésben épülő atomerőmű még el sem készült, amikor az oroszokkal belefogtak egy másikba. Ennek finn gazdája, a Fennovoima a múlt hónap végén jelentette be, hogy az építési engedélyeket a tervezettnél egy évvel később, 2019-ben kapja meg, mert a kivitelező orosz állami tulajdonú Roszatom csapnivaló kérelmeket nyújtott be az ország atomenergia-hatóságához - derül ki a Financial Times tudósításából.

Arról diszktéren hallgatnak, hogy ez a csúszás érinti-e a 2024-re tervezett átadási határidőt. Annyit elárultak, hogy erről beszélgetni fognak az ősszel a Roszatommal. Az eredeti tervek szerint 2012-ben kellett volna kezdeni az építkezést és az erőműnek 2018-ban már üzemelnie kellett volna.

A késlekedés egyik oka, hogy eredetileg nemzetközi befektetői kört akartak bevonni a projektbe, ami nem jött össze. Végül a finn Fortum energiaszolgáltató mentette meg a helyzetet a beszállásával.

Miután orosz cégek tervezik, építik, látják el üzemanyaggal és finanszírozzák az atomerőművet, a Zöldek 2014-ben kiléptek a kormányból. Úgy vélik, hogy országuk túlzásba viszi az alkalmazkodást az oroszokhoz. A Fennovoima szerint viszont az a konstrukció, amelyben a Roszatom fix áron dolgozik, elvileg azt jelenti, hogy minden költségtúllépés az orosz cég kára.

(A nyitókép forrása: Reuters)