A szervezet brüsszeli központja arra szólította fel az Európai Uniót, hogy fokozza a küzdelmét a pénzmosás ellen, és hozzon létre nyilvános adatbázist azokról, akiknek üzleti érdekeltségeik vannak offshore cégekben.

A TI az után emelte fel hangját az ügyben, hogy ismeretlenek iratokat szivárogtattak ki az adóparadicsomként elkönyvelt Bahamai Közösség cégnyilvántartásából, amelyekben többek között Neelie Kroes egykori holland uniós biztos neve is szerepel, aki - mint kiderült - 2000-től 2009-ig igazgató volt a Mint Holdings Ltd. nevű cégnél, és ezt nem hozta nyilvánosságra, pedig az Európai Bizottság (EB) tagjaként valamennyi érdekeltségéről nyilatkoznia kellett volna.

Kapcsolódó

Titokban maradt volna

Carl Dolan, a Transparency International európai igazgatója hangsúlyozta, a kiszivárogtatás nélkül titokban maradt volna Kroes kapcsolata az offshore céggel.

"Épp ezért lenne kulcsfontosságú nyilvános adatbázist vezetni a cégek tulajdonosairól, amelyben a civil szervezetek, az újságírók és maga az Európai Bizottság is ellenőrizhetné az esetleges összeférhetetlenségeket" - jelentette ki.

Neelie Kroes 2004-től 2014-ig volt a bizottság tagja, dolgozott versenyjogi biztosként, majd a digitális ügyekért felelős uniós biztosi tisztséget töltötte be.

Kroes-nak tisztázni kell magát

Ugyancsak csütörtökön az EB szóvivője arról számolt be sajtótájékoztatóján, hogy Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke levelet írt Neelie Kroes-nak, amelyben a helyzet tisztázására kérte. Margaritisz Szkínász azt is közölte, hogy vizsgálatot indítottak annak felderítésére, hogy a Mint Holdings kapcsolatban állt-e olyan cégekkel, amelyek ügyében döntenie kellett a bizottságnak, mialatt Kroes a testület tagja volt.

"Szigorú szabályaink vannak, és fontos, hogy ezeket mindenki betartsa" - szögezte le a szóvivő. A szabályok értelmében az uniós biztosok elveszíthetik a tisztségük betöltése során megszerzett nyugdíjjogosultságukat, amennyiben nem tartják be az etikai kódex előírásait.

A kiszivárogtatott fájlok 175 888 offshore cégről, alapítványról, vagyonkezelő társaságról tartalmaznak adatokat. Valamennyit 1990 és 2016 között alapították.

A Bahama-iratokról beszámoló Süddeutsche Zeitung című német lap az első összeállításában kiemelte: nem törvénysértő offshore vállalatot alapítani vagy vezetni, de nem ritkán adókerülésre, illegálisan szerzett jövedelem eltitkolására, törvénytelen üzletek elrejtésére használják az ilyen társaságokat, és a Panama-iratok néven ismert adatbázis, vagy éppen az atlanti-óceáni Bahama-szigetcsoportról szerzett fájlok és hasonló kiszivárogtatások révén le lehet leplezni közszereplők eltitkolt üzleteit.