Ukrajna másfél hete tartó orosz megszállása az egész világot foglalkoztatja, de különösen fenyegető lehet ez az erős anti-szovjet érzelmeket tápláló balti államok számára, akiket Oroszország és Fehéroroszország együttesen fog közre. Az észt-lett-litván hármasból, legutóbbi találkozik csak a nyugattal egy rövid szakaszon, de pont emiatt érezhet komolyabb fenyegetést Litvánia lakossága.

Az ország egyes fegyverboltjaiban nyolcszorosára nőtt az eladások száma, de fegyverviselési engedélyért is kétszar annyian jelentkeznek a háború hatására, derül ki az euronews cikkéből. A legtöbb ember második fegyverét veszi ugyan, de a lőterek is megteltek élettel és a vásárlók tudatosan keresik az előre kiszemelt puskákat.

Kapcsolódó

Nem csak védelemre fegyverkeznek

Leginkább az elsősorban önvédelemre hasznosítható kézifegyverek, pisztolyok fogynak, de rengetegen keresnek olyan félautómata gépfegyvereket, amik sokkal jobban igazodnak a katonai konfliktusokban jellemző, nyíltabb terepen zajló tűzharcokhoz. Egyes helyeken egy hét alatt fogyott el annyi fegyver, ami máskor egy év alatt sem. A 2,7 milliós lakosú Litvániában 92 000 embernek volt viselési engedélye, és körülbelül kétszer ennyi fegyver volt tulajdonba még az év elején.

A fegyverek mellett, az emberek persze viszik az egyéb katonai eszközöket is. A golyóállómellények, az éjjellátó vagy hőkamerás látókészülékek, és egyéb taktikai felszerelések is fogyóban vannak. A kutatási és katonai szerveket tömörítő Litván Védelmi és Biztonsági Iparszövetség szerint, ezek többségét azért vásárolják föl, hogy azt egyenesen Ukrajnába küldjék, mint magánfinanszírozású közvetlen katonai segítség.

Litvániában a kézifegyverek ára 600 euró (aktuális árfolyamon 235 ezer forint) körül van, míg egy félautómatához ennek több mint háromszorosáért, 2000 euróért (majdnem 800 ezer forint) lehet hozzájutni. Ha valaki használtan vásárol, az tipikusan a piaci ár felénél valamivel többért tud hozzájutni fegyverekhez.

Orosz célkeresztben

Ugyan Litvánia, balti testvéreihez hasonlóan 2004 óta NATO és EU tag, elhelyezkedése miatt több félnivalója van egy esetleges "speciális hadművelettől," mint Észt-  és Lettországnak. Az orosz anyaföld helyett, a litvánok csak annak apró exklávéjával, a Kalinyigrádi régióval határosak, ami viszont Putyin legjelentősebb balti-tengeri katonai és haditengerészeti bázisa.

Kalinyigrádot az oroszoknak leginkább a velük szövetséges Fehéroroszországból érdemes megközelíteni, hiszen az légvonalban körülbelül 65 kilóméterre van csak a régió kapujától. A problémát az jelenti, hogy a két pont között, ott van a Lengyel-Litván határ, amit a közeli kisváros után, Suwalki-folyósónak kereszteltek.

Kép: Baltictimes

Ugyan az észérvek mentén Putyinnak nem állhat érdekében NATO tagállamokra támadni, John R. Deni, az Atlantic Council egyik biztonságpolitikai kutatója, Foreign Policy-ra publikált cikke szerint, a Nyugatnak elengedhetetlen a helyi erők szintre emelése, hiszen az orosz elnök gondolkodása kiszámíthatatlan.

A amerikai hírszerzésen kívül, senki sem gondolta, hogy Ukrajnával háborúba bocsátkozna, különösen hogy az ország NATO tagságának blokkolását, és így a semlegességét, már a Krím-félsziget 2014-es annektálásával is elérte. Putyinnak azonban akkor sem az volt a valódi célja amit kommunikált, így az Egyesült Államok most jobban tenné, ha jó előre bebiztosítaná a balti államokat, egy esetleges "meglepetésszerű" orosz megszállás ellen.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn tett villámlátogatást az ügyben Litvánia fővárosában, Vilniuszban, ahol az Egyesült Államok támogatásáról bíztosította a balti országokat.Beszédében azt mondta meg kell erősíteni közös védelmirendszerük, és hogy senkinek sem szabad alábecsülni szövetségük felkészültségét.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.