A jelek szerint nem csak a betegség okozta nagyobb halálozás írható a Covid-19-es járvány számlájára, hanem a gyerekvállalási hajlandóság sem növekedett a lezárások következményeként, sőt, jelentősen csökkent a születésszám több európai országban, és ebbe a trendbe illeszkedik Magyarország is.

A Financial Times európai országok statisztikáit átnézve jutott erre a következtetésre. Franciaország volt az első nagyobb európai állam, amely közölte az idén januári élveszületések számát, az 53 900 újszülött 13 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi számnál. Franciaország hagyományosan az egyik legnagyobb termékenységi rátával rendelkező uniós tagállam, a mostani visszaesés nagysága hasonló mértékű volt ahhoz, mint ami a 70-es évekbeli baby-boom végén következett be. A visszaesés nagysága decemberben 7 százalékos volt, így az országban tavaly 735 ezer gyermek született, ami a második világháború óra a legalacsonyabb szám.

Kapcsolódó

Elég sokan gondolták azt, hogy ha a párok egyszer csak egyedül találják magukat bezárva, az majd több gyerek születését eredményezi. Ez azonban elég idilli elképzelésnek bizonyult - kommentálta Anne Solez, a Francia Nemzeti Demográfiai Tanulmányok Intézetének szakértője.

Az előzetes adatok a születések számának meredek csökkenését mutatják a két, a társadalom elöregedésével leginkább küzdő uniós tagállamban is, de hasonló folyamatok játszódhatnak le a jelek szerint az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is. Magyarország, ahol évek óta gondot okoz az alacsony születésszám könnyedén illeszkedett a nemzetközi trendbe. A legfrissebb adatok szerint a születések száma idén januárban 9,8 százalékkal, decemberben 7,9 százalékkal csökkent. A kedvező trend hazánkban az év végén tört meg, az év égészét nézve a születésszám ugyanis 3,4 százalékos emelkedést mutatott.

Mindig így volt recesszió idején

A népesedési folyamatokkal foglalkozó szakértők számára ezek az adatok nem jelenthetnek komolyabb meglepetést. A születések számának visszaesése egy-egy járványt vagy gazdasági válságot követően szinte mindig megfigyelhető, így volt ez például a 30-as évek válsága és a 73-as olajkrízist követően is. Az emberek érthető okokból kevésbé szívesen vállalnak gyermeket, ha nem érzik biztonságban állásukat és anyagi helyzetüket.

Ami a francia intézet egy másik munkatársa szerint figyelemreméltó, hogy a mostani visszaesés kifejezetten nagynak, szinte példa nélkülinek tekinthető. Igaz, a válság szintén példa nélküli - mondta Arnaud Regnier-Loilier. A félelem ugyanis nem csak egzisztenciális jellegű volt az emberek körében, de sokan attól is tartottak, hogy a kisgyermekek esetleg elkaphatják a betegséget.

Olaszországban nem csak a születések száma esett vissza jelentősen, de házasságoké is. Az ország Európában elsőként tapasztalta meg a Covid-19-es járványt és az ahhoz kapcsolódó lezárásokat is. A születések száma decemberben 21,6 százalékos visszaesést mutatott éves alapon, a házasságkötések száma október végéig felére zuhant vissza. Az alacsony születésszám és a megnövekedett halálozás azt eredményezte, hogy az ország lakossága az 1918-as spanyolnátha járvány óta nem látott mértékben csökkent. Franciaországban a házasságkötések száma 34 százalékkal esett vissza tavaly.

Ha tartós lesz a születésszám visszaesése, az más fontos demográfiai folyamatokra vonatkozó előrejelzéseket is jelentősen átírhat. Teljesen máshogy alakulhat majd Európában a bevándorlás, az iskoláztatás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága is.

Van ahol pont az ellenkezője történt

Ugyanakkor a születésszám visszaesése nem globális jelenség. A lap szerint például a Fülöp-szigeteken megnőtt a születések száma a járvány miatt, a lezárások alatt ugyanis sokkal nehezebb volt fogamzásgátló szerekhez jutnia a lakosságnak. A nem kívánatos terhességek mellett az országban a gyermekhalandóság is megugrott - figyelmeztetett az ENSZ egy jelentése.

De Európán belül is találni ellentétes irányú folyamatokra példát, elsősorban néhány észak-európai országban. Bár Svédországban januárban 6,4 százalékkal visszaesett a születések száma, ezalatt azonban Hollandiában és Finnországban sok éves negatív tendencia után következett be januárban pozitív fordulat és lehetett tapasztalni az újszülöttek számának emelkedését.

A Covid-19-es járvány nem ütötte meg olyan erősen az észak-európai államok egy részét, s az első hullám néhol később is jelentkezett, ez talán magyarázhatja a januári pluszt.

A francia szakértők szerint jó esély van arra, hogy a mostani negatív trend nem lesz tartós. A múltban az egy-egy válság okozta születésszám-visszaesést követően a gyerekvállalási kedv visszatért a válság előtti szintre. Ugyanakkor egy másik szakértő arra figyelmeztetett, hogy ennek még nincs itt az ideje, az emberek ugyanis jelenleg még mindig nagyon sok országban az egészségügyi kockázatok és a létbizonytalanság egy magasabb szintjével kell szembesüljenek.