Október 1-én hajnalban közzétette az Országos Előválasztási Bizottság az ellenzéki előválasztás eredményét, ez alapján sorrendben Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jutottak be a miniszterelnök-jelöltek versenyének második fordulójába. Végül utóbbi kettő belekezdett egy visszalépési keringőbe, aminek a végén Márki-Zay Péter maradt talpon, aki a második fordulót megnyerve elnyerte a miniszterelnök-jelöltséget.

Még ezen a napon az is kiderült, hogy 1112 milliárd forintra rúgott az államháztartási hiány az első félévben. Az idei év eleve magas deficittel zárult, a kormány tetemes pénzeket költött a járványhelyzetet követő válságra hivatkozva. De nem is állt le az állami pénzosztás: Orbán Viktor miniszterelnök az ország erős gazdasági növekedésére hivatkozva bejelentette, hogy egységesen nyolcvanezer forint lesz a nyugdíjprémium, amelyet novemberben fizetnek ki az érintetteknek. Nagyjából az is világossá vált, hogy 2022-ben már teljes 13. havi nyugdíjat fizetnek.

Kapcsolódó

Még mindig nem ért véget a hónap első napja, amikor az is látszott, hogy a 2022-es választás előtt megemelik a magyar minimálbéreket. Orbán Viktor a nyár elején jelentette be, hogy a kormány szándéka, hogy a minimálbért 200 ezer forint bruttóra emeljék meg, és a  Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán a tervet a szociális partnerek is elfogadták.

Viszont aggasztó jel volt a szeptemberi 5,5 százalékos inflációs adat, amiről később kiderült, hogy októberben 6,5 százalékra emelkedett. A jegybank folytatta a szigorításokat, de a forint árfolyama így is lefelé indult el.

Közben pénzszűkébe is került a magyar kormány: az Európai Unió helyreállítási alapjának terveiről még mindig nem sikerült megállapodni, pedig az eredeti tervek szerint már szeptemberben jöhetett volt az első 326 milliárdos előleg. Viszont a magyar fél jelezte, hogy tervezi a kifizetéseket. A jogállamisági problémákról szóló vita viszont nem enyhül: szeptember végén, október elején az Európai Parlament Magyarországon járt küldöttsége jelezte, hogy nem látja a helyzet megoldódását, kritizálták a közmédia, az igazságügy működését. 

A kormány még júniusban lengette be, hogy a magyar gazdaság jó teljesítménye esetén a a kormány visszaadja a gyerekeseknek a befizetett szja-t, szeptember végén pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már biztosra mondta, hogy ez így is lesz. Aztán októberben meg is jelent a végrehajtási rendelet, amely tisztázta, hogy azoknak, akik nem éltek a családi adókedvezménnyel, nyilatkozniuk kell az adóhatóság felé, de akár 1 napnyi bejelentett munkaviszonnyal is él a visszautalásra való jogosultság.

Más kérdésekkel is foglalkozni kellett

A járványhelyzet a nyári időszak végével folyamatosan romlott Magyarországon és Európában, főként a régiós országokban, így Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, Szerbiában és Magyarországon is. Addigra már itthon több szakmában kötelezővé is tették az oltásokat, de az átoltottság leragadt 60 százalék körül.

Magyarországon végül október végén három dologról döntött a kormány: a munkáltatók előírhatják a védőoltást a dolgozók számára. A tömegközlekedésben november 1-től kötelező a maszk, az egészségügyi intézményekben pedig látogatási tilalmat rendelnek el. A szociális otthonokban az intézményvezető döntheti el, hogy lehet-e látogatni a lakókat.

Kirobbant az új offshore-botrány

Október elején egy nemzetközi oknyomozó újságírói konzorcium, az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists) közzétette 11,9 millió file alapján, hogy ismert üzletemberek, állam- és kormányfők hogyan alkalmaztak adóelkerülésre offshore cégeket. A Brit-Virgin-szigeteken működő ügynökség adatai alapján több magyar szereplőt is megneveztek (róluk itt olvashat).

De sokkal nagyobb halak is buktak: kiderült, hogy Andrej Babis cseh miniszterelnök Franciaországban több kastély tulajdonosa egy offshore-céghálón keresztül. Az újraválasztásra készülő politikus veszített is, így Prágában egy új koalíciós kormány előtt nyílt meg az út.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, - aki a korrupcióellenes és átláthatóság melletti elkötelezettségével kampányolt korábban -, legalább egy dologban hasonlít elődjéhez, Petro Porosenkóhoz: szoros kapcsolatban áll offshore cégek átláthatatlan hálózatával. Lebukott még Tony Blair egykori brit miniszterelnök is.

Az Európai Parlament szigorítást akart az adóelkerülő offshore-ozás visszaszorítására. Direkt szigorúbb átvilágítást akarnak a politikusok, állami vezetők ügyében.

Viszont az adóelkerülés, vagyonmentés nemcsak Európában és az Egyesült Államokban indult meg: miután Hszi Csin-ping kommunista pártelnök és államfő meghirdette, hogy újra kellene osztani az országban a jövedelmeket, mert egyeseknek túl jó megy, míg másoknak túl rosszul, a jómódúak kettős fedezékbe vonultak. Jövedelmüket cikk-cakkos utakon igyekeznek eltüntetni a kíváncsi tekintetek elől, vagyonuknak biztonságos helyet keresnek és nyilvános megjelenésüket a minimális alá szorították. A kínai milliárdosok és milliárdok is elkezdték elhagyni Kínát.

Klíma és a gazdagok

Október 20-án közzétették a brazil szenátus vizsgálatának eredményeit, mely szerint Jair Bolsonaro elnöknek egy sor büntetőjogi váddal kell szembenéznie, beleértve az emberiesség elleni bűncselekményeket is, a Covid-19 világjárvány kezelése miatt. Brazíliában volt ekkor a világon az egyik legtöbb áldozata a járványnak, a kormány nem hozott megfelelő védekezési intézkedéseket és az oltási programmal is lemaradtak.

Október 25-én Elon Musk egy nap alatt rekordot jelentő 25 milliárd dollárt keresett, ezzel becsült vagyona 255,2 milliárd dollárra emelkedett, és a Forbes szerint minden idők leggazdagabb emberévé vált.

Ugyanekkor a G20 országok megállapodtak, hogy lesz globális társasági minimumadó. Magyarország a kormány kezdeti húzódozása után végül szinten csatlakozott a javaslathoz, mivel az csak a leggazdagabb multikra lett érvényes, valamint kedvezményt kaptak a valóban termelést folytató vállalatok. Nemzetközi szinten ez a nagy gyógyszergyáraknak, autógyártóknak, techcégeknek fájhat majd a legjobban.

A G20 találkozón emellett a legnagyobb gazdaságok arról is megállapodtak, hogy erősítenek a klímavédelmi intézkedéseken. De igazán nagy tervekről és reformokról nem döntöttek egy héttel az ENSZ klímacsúcs előtt.

Főbb gazdasági adatok:

  • Magyarországon októberben 6,5 százalékra ugrott az infláció.
  • A Budapesti Értéktőzsdén a BUX index 54 197,71 ponton zárt az utolsó kereskedési napon.
  • A Dow Jones ipari átlaga (DJI) 35 730,48 ponton fejezte be a kereskedést, és ezzel minimálisan elmaradt a rekordzárástól.
  • Az S&P 500 új rekordmagasan, 4596,42 ponton zárt.
  • A technológiai súlyú Nasdaq 15 448,12 ponton fejezte be a hónapot, és ezzel megérintette saját, szeptember 7-én felállított rekordját.
  • Az euró-forint középárfolyam átlaga 360,95, maximuma 365,36, minimuma pedig 356,21 volt.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.