Az Európai Bizottság beperli Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot, mivel visszautasítják, hogy menekültkérelmük elintézésének idejére befogadjanak néhány ezer menekültet - kezdi tudósítását a brit express.co.uk.

Az ügy még a 2015-ös nagy bevándorlási hullámhoz kapcsolódik: az uniós tagállamok akkor döntöttek úgy minősített többséggel, hogy kötelező kvóták alapján szétosztják az Olaszországban és Görögországban rekedt menekülteket menekültkérelmük elbírálásának idejére. Akik megkapják a menekültstátust, ezt követően oda mennek az unión belül, ahova akarnak.

Kapcsolódó

Hiába csökken

A bevándorlási hullám ugyan elcsendesült - köszönhetően a megerősített határellenőrzésnek és azoknak az EU-s pénzből finanszírozott projekteknek, amelyek távol tartják az érkezőket Európától -, ám a három kelet-közép-európai ország nem változtatott keményvonalas politikáján. Azt állítják, hogy a muszlim menekülteknek nincs helyük keresztény többségű társadalmaikban, és egyébként is biztonsági kockázatot látnak érkezésükben az elmúlt évek muszlimok által végrehajtott terrortámadásai után.

Nagyobb baj a brexitnél

Budapest, Prága és Varsó szívózása komoly feszültséget okoz az európai vezetők körében - ad hátteret a brüsszeli döntéshez a brit hírportál. A nyugati országokat, amelyek közül nem egy az EU-s büdzsé nettó befizetője, feldühítette a visszautasítás, és azt követelik, hogy uniós támogatásaik megvonásával büntessék az európai klub szabályait megsértő, renitens országokat.

Ezt hallva a kelet-közép-európai államok vezetői háborodtak fel. Zsarolással vádolták nyugati kollégáikat és azt ígérték, hogy utolsó leheletükig küzdeni fognak az országukat megillető pénzekért. Az egyre mélyülő szakadékot az EU nyugati és keleti fele között Brüsszelben sokan nagyobb veszélynek tartják, mint a brexitet.

Jelentés

A Centre for European Reform kutatóintézet a nyugati álláspontot fogadta el. Az intézmény kutatói úgy vélik, hogy az uniós költségvetést hozzá kell kapcsolni az európai értékek, főként a jog uralmának érvényesítéséhez, miután ezek az EU alapjai. Azok a tagállamok, amelyek figyelmen kívül hagyják ezeket az alapelveket saját gazdaságuk jövőjét is veszélyeztetik, mert a jogbizonytalanság elriasztja a tőkét.

A kutatóintézet szerint a pártközösségekhez fűződő hűség elve nem igazolhatja, hogy védelmet kapjanak olyan politikai erők, amelyek megsértik a jog uralmának elvét. Az Európai Bizottságnak jogot kell kapnia a támogatások befagyasztására, amíg a vétkes tagállam nem hajtja végre a szükséges változtatásokat.

A nyitókép forrása: Shutterstock