Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2014 és 2018 közötti kohéziós alapok elköltését vizsgálta, összesen 277 esetben zártak le nyomozást javaslattal (recommendation), ebből 52 volt magyar eset - írta az OLAG 2018-as jelentésére hivatkozva kedden az Euronews. A pénzügyi javaslatok (ami általában visszafizetést jelent a gyakorlatban) a támogatások 3,84 százalékára vonatkozott - ez a legmagasabb arány az EU-ban. Egyedül Szlovákiában nagy még ez az arány egynél (2,29 százalék).
A magyar ügyészség az uniós átlagot (36 százalék) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között - írta szerdai közleményében a Legfőbb Ügyészség. Az ügyészség szerint az OLAF igazságügyi ajánlásainak száma folyamatosan csökkent az elmúlt években; és a hivatal egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás.
Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték - olvasható a közleményben.
Az OLAF Magyarországot érintően 9 vizsgálatot fejezett be, amelyek közül 7-et zárt ajánlással. Ez a szám ugyanakkor valamennyi - igazgatási, pénzügyi és igazságszolgáltatási - ajánlást takarja. Ezen belül a 2018-ban érkezett igazságügyi ajánlások száma 4 volt. Ezekből egy ügyben került sor nyomozás elrendelésére, 3 ügyben az OLAF ajánlása már folyamatban lévő nyomozásban kerül értékelésre - írta a Legfőbb Ügyészség. Az igazságügyi ajánlások száma folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban az említett 4, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás.
Az OLAF ajánlások eredményével foglalkozó jelentésrész összefoglalóan tartalmazza a csalárd és nem csalárd jellegű szabálytalanságok adatait, illetve ezek pénzügyi hatásait, a pénzügyi ajánlással érintett összegek arányát. A csalárd és nem csalárd szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok differenciálatlan összesítésére, valamint arra is figyelemmel, hogy a pénzügyi ajánlással érintett összeg nem azonos a bűncselekményekkel okozott kárral vagy vagyoni hátránnyal, ezekből az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekményekkel okozott kárra semmilyen következtetést nem lehet levonni - véli az ügyészség.
Az OLAF vezére, Ville Itala Magyarországra készül, hogy találkozzon Polt Péter legfőbb ügyésszel, hogy tisztázzák, mi áll a magas ügyszám hátterében - erről itt olvashat.