A piaci elemzők többsége szerint a globális olajkereslet talán már 2030-ra tetőzhet és ezzel a klímaváltozás egyik fontos hajtóereje is veszít lendületéből, a Goldman Sachs szakértői azonban úgy látják, a fordulatra legalább 2034-ig várni kell. Ennek oka, hogy szerintük egyes feltörekvő ázsiai gazdaságok kereslete nagyobb lehet, és a petrolkémiai iparág felhasználása is felszálló ágban van.

Ráadásul a bank szakértői szerint a 2034-es csúcs után sem várható éles visszaesés, hanem azt inkább egy olyan időszak követi, amelyben a kereslet stagnálása lehet a jellemző. Úgy számolnak, 2034-ben a világ  kőolaj fogyasztása napi 110 millió hordó kitermelésével lehet majd (tavaly 102 millió körül alakult) a csúcson, de van egy pesszimistább szcenáriójuk is. Ha ugyanis az elektromos autók elfogadottsága és térnyerése a vártnál lassabb lesz, akkor a kereslet akár még 2040-ig növekedhet, 113 millió hordónyi napi mennyiségig.

A benzin hamar csúcsra fut

Az olajfogyasztást elsősorban a petrolkémiai termékek és a speciális finomított termékek, például a repülőgép-üzemanyag iránti megnövekedett kereslet fogja hajtani, nem pedig az autók üzemanyag-felhasználása. Ez utóbbi előrejelzésük szerint 2028-ban lehet majd a legmagasabb. Azonban a más felhasználási területek bőven ellensúlyozzák majd az autók üzemanyagigényének lassú csökkenését.

A kínai felhasználás az ázsiai gazdaság gyengélkedése ellenére számításaik szerint az évtized végéig növekedni fog.

Korábban több modell is az autók üzemanyag felhasználásának hamarabbi tetőzésével számolt. Azonban most már látszik, az elektromos autók térnyerése hosszabb folyamat lesz. Az európai országok már most csökkentették a támogatásokat, az árverseny pedig nyomást gyakorolt az autógyártók nyereségére, s ez lassította az ezzel kapcsolatos beruházásokat. A gyártók eközben sorra jelentik be, hogy ők is egyre későbbi időpontra várják az átállást. 

A műszaki problémák, a megfizethetőség, az infrastruktúra, a maradványérték körüli bizonytalanságok mind hozzájárulnak az elektromos autók eladási adatainak lassabb felfutásához. De nem segít a számos választással terhelt évben a szabályozói bizonytalanság sem.

Azért nyerni fog az elektromos autózás

Azonban, ha a korábban vártnál lassabban is, de végül az elektromos autókra történő áttérés előbb utóbb csökkenteni fogja a fosszilis üzemanyagok iránti keresletet. India például gyorsított ütemben próbálja átállítani hatalmas motorkerékpár állományát elektromos meghajtásúvá. A hatalmas ország üzemanyag felhasználásának jelenleg mintegy 50 százalékát adják a kétkerekűek.

A Goldman elemzői azzal számolnak alapesetben, hogy az elektromos járművek térnyerése 2028-ban már ellensúlyozza a világ még mindig növekvő személygépjármű állományának benzin iránti többletkeresletét. A dízelkereslet azonban még 2034-ig bővülhet, mivel a tehergépjárművek elektromos meghajtásúvá történő átállása hosszabb folyamat lesz.

És akkor jön a hidrogén

A dízelkeresletet viszont a 2030-as évek végén a bank jóslata szerint csökkenti majd, hogy a hidrogénmeghajtás elkezd majd versenyezni a dízelmeghajtással a nagy flottajárművek piacán.

A repülőgép-üzemanyagok kereslete még ennél is tovább tart majd a bővülés irányába, ennek tetőzésére legfeljebb 2040 felé kerülhet sor. Ennek oka, hogy globálisan is az átlagjövedelmek emelkedésére lehet számítani a következő évtizedben, s ez fokozza a légiközlekedés iránti igényt. Ez valószínűleg túlszárnyalja majd a repülőgép motorok hatékonyságának javulásából származó visszaesést. A bővülés mintegy fele várhatóan Kínának lesz köszönhető. Nemrég a  Boeing jelentette be, hogy a világ kereskedelmi repülőgépflottája 2043-ra közel megduplázódhat. Erről bővebben itt írtunk.

Még ha a benzin iránti kereslet az előrejelzések szerint 2028 körül tetőzik is, a petrolkémiai kereslet növekedése 2040-ig bőven ellensúlyozhatja a benzin iránti kereslet csökkenését. Ahogy a világ egy főre jutó GDP-je emelkedik, az olajszármazékokból előállított termékek (például műanyag) fogyasztása is emelkedik majd. Ráadásul a bank szakértői szerint mivel a kőolajtermelésre fordított tőkekiadások nem tartanak lépést a keresletnövekedéssel, ez előbb utóbb ellátási hiányhoz vezethet.