A múlt szombaton Izraelben elkövetett terrortámadás hatására hétfőn megugrott az olajár az előző két hét páratlan árzuhanása után, a hét folyamán azonban szépen visszaereszkedett a korábbi alacsony szint közelébe, bár pénteken újra emelkedett valamelyest. A jóval 90 dollár alatti árak kedvezőnek mondhatók a feszült helyzetben.

Más, mint 50 éve

A geopolitikai konfliktusok általában megemelik az olajárat, mivel a piac attól tart, hogy olajkitermelő országok sodródnak háborúba, útvonalak záródhatnak el, szankciók léphetnek életbe. Különösen igaz ez a Közel-Keleten, melynek súlya még mindig nagy az olajexportban, jóllehet már messze nem akkora, mint 1973-ban, amikor az akkori izraeli-arab konfliktus után a sokszorosára tudták felverni az addig rendkívül alacsony árat, elindítva az első olajválságot.

Most a konfliktus alapvetőn egy terrorcsoport és Izrael között zajlik, és a terrortámadás soha nem látott civilek elleni brutalitása miatt a világ nagy része Izrael mellé állt, az USA és az Egyesült Királyság már haderőt is felvonultatott a konfliktuszóna tengerpartja előtt. Az elhúzódó orosz-ukrán háború is hatással van az olajkitermelő országokba: nem mutatnak túl nagy lelkesedést aziránt, hogy beszálljanak a konfliktusba.

Nem vonzó belépni a terroristák oldalán

Az érintett országok Szaúd-Arábia és Irán: előbbi éppen békefolyamatot hirdetett meg mind ősellenségével, Iránnal szemben, mind Izrael viszonylatában. A nagy arab ország nem vágyik több konfliktusra: békésen szeretne élni és fejlődi olajbevételéből, és közben átalakítani gazdaságát úgy, hogy az majd egyre kevésbé legyen olajfüggő.

A másik komoly tényező Irán, amely már az orosz-ukrán háborútól sem független fegyverszállításai miatt, rossz gazdasági helyzete miatt fontos neki az olajexport. így újabb szankciós exporttilalom sem hiányzik neki, ráadásul most olyan elszánt Izraellel és Amerikával áll szemben, melyekkel mos ő sem tartaná bölcsnek a fegyveres konfliktust.

Amerikai kínálat, kínai kereslet

A piac így egyelőre nem árazza be, hogy ezek az országok belefolynának a hadműveltekbe, ráadásul Amerikának sem érdeke az olajár emelkedése, ezért vélhetően nem kapkodna az olajszankciók kivetésével. Ami viszont a kínálati oldalat illeti: örvendetesen nőnek az amerikai készletek a csütörtöki adatok szerint. 

Ugyancsak fontos tényező, hogy Kína kereslete a vártnál kisebb, és a folyamat az oilprice.com szerint tartósnak tűnik, mivel az ország nagy ütemben folytatja a megújuló energiákra való átállást, emellett az elektromos járművekre való áttérés is felgyorsult. A kínai olajkereslet még ugyan növekszik, de már csak szerény mértékben: a jelenlegi előrejelzés szerint az évtized végére tetőzik és csökkenésbe vált. 

India és az orosz olaj

Eközben India már 2026-ban megelőzi, mint legnagyobb olajfelhasználó, azonban az indiai fogyasztás sosem lesz olyan magas, mint a kínai volt, hisz közben ott is megindul a megújuló energia és az elektromos autók térnyerése, így 2036-ban ott is tetőzni fog a fogyasztás. Jelenleg India jórészt orosz olajat vásárol, miután az a szankciók miatt jóval olcsóbb, mint a Brent. Ez mérsékli közel-keleti olaj iránti keresletet, így az ár nehezen mozdul felfelé.

A mostani hétvége döntő lehet az ár szempontjából. Miközben a piacok zárva lesznek, a Hamász terrorszervezet felszámolására irányuló izraeli hadművelet vélhetően felgyorsul, így hétfőre már eldől, hogy várható-e a konfliktus kiszélesedése, vagy a hadművelet túl is jut a legnehezebb szakaszon anélkül, hogy új szereplők lépnének be.