Az Ukrajna ellen indított orosz katonai agresszió megkezdése után az olajkitermelők abban bízhattak, hogy az ár tartósan 100 dollár fölött maradhat, ha egy kis erőfeszítést tesznek. Ez az árszint azonban elesett, miután az Olajexportálók Szervezetén (OPEC) és a vele együttműködő országokon (OPEC+) kívüli kitermelők boldogan növelték saját exportjukat a magas ár mellett.

Hamar eltűnt  a háborús ár

Tavaly már egy lényegesen alacsonyabb szintet kellett megtartaniuk a Brent esetében: ez 75 dollár volt, és többször is meg kellett állapodniuk a kitermelés csökkentésében, hogy sikerüljön ezt a szintet megtartani. Az erőfeszítés végül sikeres volt, az ár tartósan feljebb került, azonban most, hogy Kína kereslete tartósan csökkent az ottani gazdasági válság miatt, ismét leért az ár 75 dollárra.

Kapcsolódó

Kép: Economx

Javier Blas, a Bloomberg energiaipari szakértője úgy véli, hogy 2025-ben már nem fogja tudni megtartani ezt a szintet az önmérsékletben élen járó Szad-Arábia és a vele együttműködő OPEC+ tagok, hacsak nem döntenek számukra igen fájdalmas kitermelés-csökkentés mellett, de lehet, hogy ennél előnyösebbnek tartják az alacsonyabb árat magasabb kitermeléssel.

Friss megállapodás

Az OPEC+ tagjai több mint két hónapja megállapodtak abban, hogy több olajat bocsátanak a piacra hónapról hónapra, októbertől kezdődően. A megállapodásnak van egy záradéka, miszerint, ha a piaci körülmények indokolják, vagyis nagyon esne az ár, akkor felfüggeszthető a havi növelés. A megállapodás alapján decemberben már napi 500 ezer hordóval nagyobb lehet a kitermelés, mint most, jövő év közepén pedig már 1,8 millió hordó lesz a többlet.

Zárultak a spekulatív pozíciók

A mostani áresés még annak volt köszönhető, hogy a részvénypiacok hirtelen összeomlása miatt a spekulatív határidős olajvételi pozíciókat sok szereplőnek le kellett zárnia, mivel amit lehetett, el kellett adniuk, hogy az egyéb kockázatos ügyleteken hirtelen keletkezett veszteségeket finanszírozni tudják.

Ez azt jelezte, hogy az első túlkínálati hullámra elérte az ár a 75 dollárt, így felvetődik a kérdés, hogy a kínálat tartós bővülése milyen hatást okozna. Rövid távon a szakértő nem lát további lefelé irányuló nyomást, miután a spekulatív olajvételek jelentős része lezárult, a tényleges piacon pedig, ahol a fizikai olajat adják és veszik, egyelőre egyensúlyban van a kínálat és a kereslet.

Keresleti oldal

A világ olajkereslete még mindig emelkedik, ha egyre lassabban is, ezen belül még az immár messze a legnagyobb kitermelő USA fogyasztása is csúcsot ért el májusban napi 20,8 millió hordóval, ami a világ felhasználásának ötöde. A kereslet egyelőre Európában is magas, mivel lassabb az elektromos autók terjedése a vártnál, az autózási kedv pedig semmit nem csökkent, sőt, felzárkózó régiónkban még növekszik, és ugyanez vonatkozik a légiforgalomra. India pedig most a gyorsan növekvő nagy gazdaság, és egyelőre olajfogyasztása is gyorsan nő, átvéve Kína eddigi szerepét.

Egyre nagyobb szelet a tortából

Igen ám, de a kínálati oldal is szépen bővül, különösen az amerikai kontinensen. Az USA, Kanada, Brazília és a friss olajhatalom Guyana kitermelés-növekedése bőven fedezi a világ keresletének bővülését. Így ahhoz, hogy fennmaradjon az egyensúly, az OPEC+ kitermelése nem nőhetne, el kellene fogadniuk, hogy az amerikai kontinens kitermelői és néhány másik ország egyre nagyobb szeletet hasít ki a tortából az ő önmérsékletük hatására.

Ezt nehéz lehet elfogadni, ezért könnyen úgy dönthetnek, hogy nem is teszik ezt, inkább alacsonyabb ár mellett maradjon meg részesedésük, vagy legalábbis lassabban csökkenjen. Ráadásul más most is probléma, hogy a kartellen belül több ország nem tartja be a megállapodást: Oroszország, Kazahsztán is Irak eleve többet termel ki, mint az önként vállalt kvóta szerint szabadna nekik, de a vártnál több olaj származik az Emirátusokból, valamint a szankciók nem teljeskörű betartatása miatt Iránból és Venezuelából.

Megbillenő egyensúly

Az egyensúly először az északi félteke nyarának, kora őszének végén billenthet meg: ilyenkor a kereslet szezonálisan visszaesik, miközben az OPEC+ épp ezzel egyidejűleg, októbertől bocsátja a piacra a megnövelt mennyiséget. Ez már olyan túlkínálatot idézhet elő, ami veszélyezteti a 75 dolláros szint megtartását, ami rákényszerítheti a szervezetet a kitermelésnövelés késleltetésére.

Kérdés azonban, hogy erre meddig hajlandók a tagországok. Jövőre már egyre inkább elfogyhat a türelmük, hisz azzal kéne szembesülniük, hogy belátható időn belül nem jön el az alkalom a növelésre. Ezért jó eséllyel úgy döntenek, hogy nem várnak tovább, inkább essen az ár, elengedik a 75 dolláros szintet.

Túlfeszítették a húrt

Az elemző szerint az OPEC+ plusz saját sikerének áldozata: túl sokáig túl magasan tartotta az olajárat, lassítva ezzel világszerte az infláció csökkenését és így a jegybankok kamatvágását, miközben a magas árral szívességet tettek a texasi palaolaj-kitermelőknek, akiknek viszonylag magas a kitermelési költségük, de az elmúlt két és fél év árain megérte nekik annyit kitermelni, amennyi ténylegesen a csövön kifért.