Az iráni olajkivitel ugyan csak fél év múlva indulhat újra, ám a befektetők ezt is úgy értékelik, hogy enyhül a feszültség az olajpiac szempontjából kulcsfontosságú Közel-Keleten. Ez az árak érezhető csökkenésében mutatkozott meg: a londoni Brent ára két százalékkal, hordónként 108,63 dollárra csökkent az ázsiai kereskedésben, míg az észak-amerikai WTI jegyzése valamivel egy százalék alatti mérséklődéssel 93,64 dollárra szelídült.

Számos olyan enyhítést tartalmaz a tegnapi megállapodás a világ hat vezető hatalma és Teherán között, ami lehetővé teszi Iránnak, hogy lassan visszatérjen a piacra - értékelte a helyzetet Jonathan Barratt, a nevét viselő elemző cég vezetője. Az olajár szempontjából ugyanakkor lényeges, hogy ha a féléves átmenet alatt nem teljesítik valamely vállalásukat - köztük az urándúsítás korlátozását öt százalékon, a 20 százalékra dúsított készlet leépítését, az atombombában használatos plutónium előállítására is alkalmas araki nehéz vizes reaktor fejlesztésének leállítását -, akkor újra életbe lép a blokád.

Csak óvatosan

Az USA két évvel ezelőtt kiterjesztette az Irán elleni embargót a pénzügyi szférára is: azzal fenyegetőzött, hogy kizárja az amerikai pénzpiacokról azokat a pénzügyi szolgáltatókat, amelyek elszámolják a perzsa ország exportműveleteinek pénzügyi részét. Emiatt az ország legnagyobb olajvásárlói, Kína, Japán, India és Dél-Korea is kénytelen volt visszafogni importját. Az EU ettől függetlenül leállította behozatalát.

Washington végül 2012 elején bejelentette, hogy sikerült napi 2,5 millióról egymillióra leszorítani az iráni olajexportot. A perzsa ország rendelkezik a világ legnagyobb nyersolajkészletével.

A tegnap aláírt megállapodás ugyan utat nyit az előtt, hogy Teherán hosszabb távon növelje olajeladásait, ám az elemzők óvatosságra intenek a további árcsökkenéssel kapcsolatban. A friss hírek hatására mindenki hálát ad az égnek, hogy végre történt valami, ezt tükrözi a mai árcsökkenés - mondja Ben le Brun, az sydneyi OptionsXpresss elemzője. Ugyanakkor a piac most minden bizonnyal várjunk és figyeljünk üzemmódba kapcsol, amíg ki nem derülnek az egyezség részeltei, illetve sínre nem kerül az abban foglaltak végrehajtása. Ez a feltétele a tartósabb árcsökkenésnek.

 

Iráni olajexport* (megoszlás, százalék)
Kína20
Japán17
India16
Olaszország10
Dél-Korea9
Mások28
*az Iránból származó olaj legnagyobb vásárlói 2010-ben
Forrás: BBC

Kezdődhet a keménykedés

Barack Obama amerikai elnök fél órán át tájékoztatta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a megállapodás részleteiről, és igyekezett biztosítani arról, hogy az USA mindenképpen megakadályozza az iráni atomfegyver kifejlesztését. Ez az első egyezség Washington és Teherán között az 1979-es iráni forradalom óta, ami sajátos módon mindkét oldalon riadóztatja a héjákat - véli a BBC szakkommentárra Mark Mardell.

Az amerikai kongresszusban tovább folyik az Irán elleni újabb szankciókról szóló javaslat előkészítése, így Obamának arra kell készülnie, hogy ha elfogadnak valamilyen törvényt ezzel kapcsolatban, akkor azt meg kell vétóznia. A féléves átmeneti időszak mindenesetre némi levegőhöz juttatja az elnököt.

Hova vezet?

Sokan attól tartanak, hogy az USA olyan megállapodást köt, mint amilyet Nagy-Britannia írt alá a hitleri Németországgal 1938-ban Csehszlovákia felosztásáról. Az akkori brit vezetés azt hitte, hogy ezzel biztosította a békét, ám rá egy évvel a nemetek lerohanták Lengyelországot. Irán is bármikor újraindíthatja atomfegyvert eredményező nukleáris programját - mutatnak rá az aggódók.

A megállapodás minden bizonnyal történelmi jelentőségű lesz - véli Mardell. Kérdés azonban - és nagyon nem mindegy, mi lesz erre a válasz -, milyen történelmi események előtt nyit utat.