Jócskán megemelte a tervezett állami kiadásokat a Giorgia Meloni által vezetett olasz kormány a miniszterek szerdán késő este tartott ülésén. Ez pedig aggasztó lehet mind a befektetők, mind a brüsszeli döntéshozók számára – hívta fel a figyelmet a Politico.

Ha végül az Európai Unió is óvatosságra intené a római kormányt az állami kiadásokkal kapcsolatban, nem ez lenne az első költségvetési csörte Róma és az Európai Bizottság (EB) között. Az elmúlt években számos alkalommal összecsapott már Brüsszel az éppen aktuális olasz kabinettel. Több alkalommal is túlzottdeficit-eljárás indításával fenyegette az EB Olaszországot.

Az ország élén meglehetősen gyakran váltakozó vezetők rendre túlságosan nagy kihívásnak élték meg, hogy az EU-ban érvényes maastrichti követelményeknek megfelelően 3 százalék alá szorítsák vissza a GDP-arányos költségvetési hiányt. Ezeket a szabályokat a pandémia idején felfüggesztették, hogy az országoknak költségvetési mozgásteret biztosítsanak a válsághelyzet kezelésére. Jövőre viszont ismét hatályba lépnek. Bizonyos országok már bejelentették, hogy a cél elérése érdekében csökkentik az állami kiadásokat.

Egyelőre azonban nem is igazán törekszik erre az olasz kabinet. A korábban várt 4,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány helyett immár 5,3 százalékos deficittel kalkulálnak az idei évben. Jövőre pedig a 2023-as hiánynál kisebbet, 4,3 százalékosat céloznak be, ám a korábban kitűzött 3,7 százalékhoz képest ez is emelkedett.

Olaszország 2022-ben egyébként 8 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet produkált. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig azt tartja racionális célkitűzésnek, hogy 2026-ra tudják 3 százalék alá szorítani a hiányt.

A kilátások elsősorban két tényező miatt változtak meg: az Európai Központi Bank korlátozó monetáris politikája és az ukrajnai háború miatt

– indokolta a prognózis módosítását Giancarlo Giorgetti olasz gazdasági miniszter.

A kabinet a GDP-növekedési várakozásait is megvágta: 0,8 százalékos növekedést várnak erre az évre, míg áprilisban még egyszázalékos bővéléssel kalkuláltak. A jövő évi növekedési célt pedig 1,5 százalékról 1,2 százalékra csökkentették.

Jóléti intézkedésekért szállhatnak szembe az EU-val

Giorgetti kiemelte, az olaszok mindenképp profitálni fognak a költségvetési hiánycél emeléséből, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a kormány

  • finanszírozza az alacsony jövedelmű háztartások támogatását célzó intézkedéseket;
  • ösztönözze a családokat a több gyermek vállalására; valamint
  • a gazdasági lassulás közepette emelje a közalkalmazottak béreit.

A család mindig is prioritást élvező téma volt a Meloni-kormány számára, egészen a kabinet tavaly őszi megalakulásától kezdve – mutatott rá az Economxnak közelmúltban nyilatkozó Olaszország-szakértő Tanács-Mandák Fanni, aki kiemelte, „a kabinet az olasz köztársasági korban elsőként tárcanélküli miniszteri portfólióba emelte a születés-támogatást, Eugenia Maria Roccella családokért, születésért és esélyegyenlőségért felelős miniszterasszony összetett portfóliója is egy világos üzenetet jelenít meg”.

A Meloni-vezette kabinet számos intézkedéssel próbálja vonzóbbá tenni az olaszok számára a gyermekvállalást. Ezek a lépések egyelőre részben csak tervek, kidolgozásuk folyamatban van:

  • támogatás jár az eltartott gyermekek után;
  • kedvezményes hitelt igényelhetnek a fiatal családok az első lakás megvásárlásához;
  • bevezették az adórendszerben a családi együtthatót;
  • növelték a női foglalkoztatottságot;
  • támogatják az olyan ingyenes bölcsődei szolgáltatást biztosító önkormányzatokat, ahol az üzletek és irodák időbeosztásához igazodnak.