Az EU-országok külügyminiszterei várhatóan döntenek hétfői luxembourgi tanácskozásukon az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. A megbeszélésen Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.

Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bandák túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, miközben a tengeren időnként felborulnak, elsüllyednek ilyen járművek, és a menekülőket százával nyeli el a hullámsír.

Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án - római főhadiszállással - életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be.

A műveleti tevékenység első szakasza - amelynek a megkezdéséről most döntés várható - légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.

Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál - lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt - katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az EU szeretné megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazását, amihez viszont a BT-ben jelenleg uralkodó álláspont szerint szükség lenne a líbiai hatóságok ilyen irányú segítségkérésére. Csakhogy Líbiában jelenleg nem működik olyan elismert állami struktúra, amelyről elmondható lenne, hogy egyértelműen uralja a helyzetet - legalábbis végig az ország tengerpartja mentén.

Háborús cselekmény és hatástalan lenne a hajóblokád

Az Olaszországba és az Európai Unióba özönlő migrációs áradatot nem katonai, hanem globális problémának tartja Claudio Graziano, az olasz fegyveres erők vezérkari főnöke a Corriere della Sera olasz napilapban vasárnap megjelent interjúban. Graziano szerint háborús cselekménynek minősülne Líbiával szemben a Földközi-tengeren az olasz és a líbiai partok között tervezett esetleges blokád, amely a migráció megállítását célozza.

A tengeri blokádot kizárólag az ENSZ határozatával vagy az érintett észak-afrikai állam kérésére lehetne bevezetni, de akkor is eredménytelen lenne az olasz vezérkari főnök szerint. Graziano tábornok azt mondta, az emberkereskedők így is, úgy is útra indítanák a líbiai partokról a bevándorlókkal teli lélekvesztőket, amelyek egyenesen a hajóblokád felé tartanának, a hadihajóknak pedig az emberéletek mentése lenne az elsődleges feladatuk. A tábornok szerint az egyetlen célra vezető katonai akció az emberkereskedők üres hajóinak megsemmisítése és az emberkereskedő bűnszervezetek tagjainak üldözése volna. "A helyzetet ellenőrzés alatt lehetne tartani" - állította Claudio Graziano.

Az olasz fegyveres erők vezérkarának három hónappal ezelőtt kinevezett főnöke megjegyezte: a milliókat mozgató migráció már nem katonai, hanem globális probléma, Líbia pedig a jéghegy csúcsa.

A tábornok hangsúlyozta, hogy az olasz hatóságok eddig nem tudták bizonyítani, hogy a bevándorlókkal teli hajókon terroristák is érkeztek Olaszországba, de az Iszlám Állam (IÁ) szervezete "sokféleképpen, migránsok nélkül is be tudja szivárogtatni embereit". Graziano arra is emlékeztetett, hogy az olasz városok utcáin a rendőrség és a fegyveres erők hétezer embere felügyeli a biztonságot.

A brit védelmi miniszter: nehéz lenne blokád alá venni a líbiai partokat

A brit védelmi miniszter szerint a líbiai partok haditengerészeti blokádjával nehéz lenne útját állni a Földközi-tengeren át Európába tartó menekültáradatnak. Michael Fallon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában - arra a riporteri kérdésre, hogy nem lehetne-e katonai erővel lezárni a líbiai partvidékről Európa felé vezető tengeri útvonalat az embercsempészek hajói előtt - kifejtette, hogy a líbiai tengerpart több mint 1600 kilométer hosszú, és a Kadhafi-rezsim elleni nemzetközi katonai fellépés idején negyven hadihajóból álló flottára volt szükség az akkori tengeri blokád időleges fenntartásához.

Fallon szerint a jelenlegi helyzetben fontosabb feladat, hogy az európai kormányok megosszák egymással a hírszerzési értesüléseket. Ezzel lehetne ugyanis a partvidéktől "sokkal mélyebbre betekinteni" afrikai területre, feltérképezni az embercsempészek által kitaposott útvonalakat, és "lecsapni" a tömeges migrációt szervező bűnbandákra.

A brit védelmi miniszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy milyen módon lehetne fellépni az így azonosított embercsempész csoportokkal. Kijelentette ugyanakkor, hogy egyelőre a mentésre kell összpontosítani. Hosszabb távon azonban "meg kell törni a mentés és a letelepítés közötti kapcsolatot", mert a menekültek mindaddig jönnek, amíg él az a meggyőződés körükben, hogy akit kimentenek a Földközi-tengeren, azt le is telepítik Európában - fogalmazott a brit védelmi miniszter.

Fallon elismerte, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelenléte miatt Líbiába nem lehet visszaküldeni a menekülőket, kijelentette azonban, hogy más észak-afrikai országokba vissza lehet telepíteni a tengerből kimentett embereket.

Ferenc pápa: a migránsok áldozatok, nem szabad őket ezért felelőssé tenni

Társadalmi szolidaritást sürgetett a gazdasági válságtól sújtott rétegekkel és a migránsokkal is Ferenc pápa vasárnap Torinóban. Az egyházfő Jézus kiállított halotti lepléhez látogatott el az északolasz városba. Ferenc pápa a torinói Vittorio-téren bemutatott misén így fogalmazott: "bennünket keresztényeket is az a veszély fenyeget, hogy engedjük, hogy megbénítson minket a jövőtől való félelem és a múló dolgokban keresünk biztonságot, vagy egy zárt társadalmi modellben, amely inkább kizár mint befogad". Több mint hetvenezren hallgatták az egyházfő szavait a téren, valamint a Torinó városközpontjában felállított huszonegy óriáskivetítők révén.

A misén egy bevándorló fiatalember olvasta fel a diszkrimináció elleni imát. A migránsok az egyenlőtlenségek, a háborúk, az üldözés áldozatai, nem szabad őket ezért felelőssé tenni - fogalmazott torinói látogatása során Ferenc pápa. Kijelentette: "Sírásra kényszerít annak a látványa, hogy áruként kezelnek embereket!". Az egyházfő emlékeztetett arra, hogy ő maga is migránsnak számít, hiszen családja egykor Piemonte tartományból vándorolt ki Argentínába.

Ferenc pápa kétnapos torinói látogatásán először a munka világának képviselőivel találkozott az egykori királyi palota előtti téren. A pápa "szociális és generációk közötti paktumot" szorgalmazott, szolidaritásra buzdítva a hitelintézeteket, valamint hangsúlyozta, hogy az egyháznak is közel kell lennie a válságtól sújtott családokhoz.

Miről dönthetnek még hétfőn?

A hétfői tanácskozáson a fentiek mellett az uniós külügyminiszterek - vita nélkül - hivatalosan jóváhagyják a nagyköveti szinten már a minap megszületett döntést, miszerint jövő év január 31-éig meghosszabbítják az Oroszország ellen Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankciókat.  A meghosszabbítás alapja az uniós csúcsvezetők azon márciusi közös elhatározása, hogy a szankciók feloldásának előfeltételeként maradéktalanul teljesíteni kellene az ukrajnai békés rendezést célzó minszki megállapodáscsomag előírásait. Az EU intézkedései értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt (egyébként kettős rendeltetésű) termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia Oroszországba történő exportálását.

Az EU-külügyminiszterek emellett áttekintik az Ázsiával - elsősorban az ASEAN-országokkal és Kínával - való kapcsolatok szorosabbra fűzésének, azon belül a szállítási útvonalak fejlesztésének a terveit. Eszmecserét folytatnak arról, hogy az uniós diplomácia miként segítheti az európai energiaunió létrehozását. A munkaebéden találkoznak Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, utána pedig megvitatják a kiéleződött macedóniai helyzetet.