Olaszország Magyarországtól lesi majd el a fortélyokat, miként lehet megfelelő beruházásokkal megoldani az alacsony születésszám problémáját – mondta az Euractiv szerint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a múlt héten zajlott Budapesti Demográfiai Csúcson.

Kétségtelen, hogy a magyar termékenységi ráta a 2010-es 1,21-ről 2022-re 1,56-ra emelkedett. Azonban számos kritika is érte a kormányt: például azért, mert a rendszer diszkriminatív az egyedülálló szülőkkel és az azonos nemű párokkal szemben. Utóbbit persze pont nem az a római kormány veti a hazai szemére, amely a magyar kabinethez hasonló elveket vall ezen a téren.

„Vannak gazdagabb nemzetek, ahol kevesebb gyermek születik. Úgy kell mobilizálni az erőforrásokat, hogy a családokat Magyarországhoz hasonlóan támogassuk. Itt megállt a születésszám csökkenő tendenciája, nőtt a munkahelyek száma, ahogy a női foglalkoztatottság is” – sorolta az olasz miniszterelnök.

Grafikon: Economx

„A család prioritást élvező téma a Meloni-kormány számára már a kabinet tavaly őszi megalakulásától kezdve. A kabinet az olasz köztársasági korban elsőként tárcanélküli miniszteri portfólióba emelte a születés-támogatást, Eugenia Maria Roccella családokért, születésért és esélyegyenlőségért felelős miniszterasszony összetett portfóliója is egy világos üzenetet jelenít meg” – nyilatkozta az Economxnak Tanács-Mandák Fanni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa és a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.

Szorult helyzetből rajtolt a Meloni-kormány

A Meloni-vezette kabinet számos intézkedéssel próbálja vonzóbbá tenni az olaszok számára a gyermekvállalást:

  • támogatás jár az eltartott gyermekek után;
  • kedvezményes hitelt igényelhetnek a fiatal családok az első lakás megvásárlásához;
  • bevezették az adórendszerben a családi együtthatót;
  • növelték a női foglalkoztatottságot;
  • támogatják az olyan ingyenes bölcsődei szolgáltatást biztosító önkormányzatokat, ahol az üzletek és irodák időbeosztásához igazodnak.

Ezek a lépések egyelőre csak tervek, a kidolgozásuk folyamatban van, Tanács-Mandák Fanni azonban hangsúlyozta, ezen a ponton még nem is lenne reális javulást várni Olaszországban ezen a téren.

A Meloni-kormány megalakulása óta még nem telt el egy év. A születések számának növelésére irányuló programokkal pedig nem lehet rövid távon jelentős eredményeket elérni. Ráadásul már eleve nagyon nehéz pozícióból indult a kabinet, a 2021-es születési ráta az olasz egység megalakulása óta a legalacsonyabb érték volt

– hangsúlyozta az Olaszország-szakértő.

Család a kilátástalanságba?

Az alacsony termékenységi ráta hátterében állhat persze az is, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy szükség esetén könnyű lenne új, stabil állást találniuk Olaszországban. A fiatalkori munkanélküliségi ráta júliusban 22,09 százalékra csökkent a júniusi 22,25 százalékról az az olasz statisztikai hivatal, az ISTAT adatai alapján, ám még így is rettentő magas.

Grafikon: Economx

„Olaszország olyan ország, ahol a fiatalok túl keveset számítanak, ahol a lakosság 64,5 százaléka úgy gondolja, hogy túl sok idősebb ember van hatalmi pozícióban: ezt a véleményt tízből nyolc fiatal vallja, és más korcsoportokhoz tartozók is megerősítették ezt” – mondta Maria Cristina Pisani, a Consiglio Nazionale Giovani (Országos Ifjúsági Tanács, CNG) elnöke.

Az olasz fiatalok jóléti szintje 2022-ben az egyik legalacsonyabb volt Európában. A 18-34 év közöttiek közel fele valamilyen nélkülözéssel kellett szembenézzen, ez több, mint 4,5 millió fiatalt jelent

– mondta Tanács-Mandák Fanni.

A 15 és 29 év közötti olasz fiatalok közel egy ötöde NEET-kategóriába (Not in Education, Employment, or Training) sorolható, azaz sem nem tanul, sem nem dolgozik, képzésben sem vesz részt – emelte ki a szakértő. Hozzátette, az aktuális NEET-adat már majdnem eléri a 2007-es szintet, amely az olasz minimum szint volt eddig. „A NEET-arányok az átlagnál rosszabbak a déli területeken élők és a nők körében.”

Miközben a fiatalok helyzete sokszor kilátástalannak tűnik, az olasz kormány úgy döntött, fokozatosan növeli az Európai Unión kívülről érkezőknek kiadott munkavállalási engedélyeket. Tanács-Mandák Fanni szerint az olasz munkaerőpiaci problémák meglehetősen összetettek, és mélyen gyökereznek. Nem segít például, hogy

  • évek óta nehéz gazdasági helyzetben van az ország, már évekkel a pandémia előtt is igaz volt ez;
  • egyenlőtlen a munkaerőpiaci kereslet-kínálat eloszlás az ország különböző részein;
  • valamint hogy alacsony a határozatlan idejű foglalkoztatási munkaviszonyok aránya.