A több ezer éve alapélelmiszernek számító folyékony arany árai kábé másfél évvel ezelőtt már csúcsra futottak, s azóta semmi sem utal arra, hogy megnyugodnának a piacok, sőt, a küszöbön álló idei szüret kilátásai nem ígérik, hogy a brutális drágulás lassulhat, esetleg leállhat, vagy – bár ez már csodaszámba menne – ellenkezőjére fordulhatna. Jelentősen leegyszerűsítve, az idei szüretre várt komoly mennyiségi visszaesés az árak további masszív emelkedését vetítik előre. Mondjuk, még így, a szaggató áremelkedés mellett sem tud drágább lenni, mint a vaj, ami egészen pusztító dráguláson ment keresztül az elmúlt nem egész 10 hónapban.

Beigazolódni látszanak ugyanis a nyár közepén/végén napvilágot látott balsejtelmek: a tartósan extrém hőség miatt az idei szüret a korábbiakhoz képest sokkolóan vékonynak ígérkezik. Dél- és Nyugat-Európa az eddigi egyik legmelegebb nyárral szembesült, amelyet hőhullámok és száraz időjárás kísért, ami kritikus pillanatokban hátráltatta az olajfák terméseinek fejlődését. Az unió olívaolaj-termelése 25 százalékkal, 1,7 millió tonnára csökkenhet a 2022/23-as termésévben az Európai Bizottság rövid távú mezőgazdasági kilátásokról szóló jelentésében közzétett becslések szerint, és 20 százalékkal marad el az ötéves gördülő átlagtól.

Spanyolországban és Olaszországban a termelés várhatóan 30 százalékkal esik vissza. Portugáliában Alentejo öntözött, szuper nagy sűrűségű olajfaligeteit kevésbé érintette az Ibériai-félszigeten jelenleg is tartó szárazság. Ennek ellenére az országban a termelés várhatóan 40 százalékkal csökken a tavalyi évhez képest.

Görögország kivételével tehát Európa valamennyi fő termelő országa jelentős termeléscsökkenésre számít. "A szárazság, amely tavaly tél óta jelentős területeken tombolt Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Észak-Afrika egyes részein, nem károsította a fő görög termőterületeket" - mondta az Olive Oil Times-nak Vasilios Frantzolas, olívaolaj-kóstoló és minőségi tanácsadó.

Olívabogyó szüret
Olívabogyó szüret

Az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának kombinált aszálymutatója szerint – az év eleji fagyveszélyek után - szeptemberben Európa 33 százalékának talajnedvesség hiánnyal kellett szembenéznie. Eközben a kontinens 26 százaléka riasztási fokozatban volt, mivel a növények és a növényzet a stressz súlyos jeleit mutatta.

Az év eleji fagyok az ültetvényeinkben 20-25 százalékos fagykárokat okoztak.

"Ez nyilvánvalóan meglátszik a szüret eredményein és ennek nyomán a kialakuló árakban is" - mondta a napi.hu-nak Wiola Puduch, a világ nyolc legmenőbb (100 pontos) termelője közé sorolt Casas de Hualdo sales menedzsere.

Sőt, ha a brutális időjárás nem lenne önmagában is piacpusztító hatással, „rásegít” a krízisre az energiaválság, a feltartóztathatatlannak tűnő infláció – kivált az élelmiszerek áremelkedési üteme –, a nemzetközi logisztika összeomlás közeli helyzete, valamint az ezek összessége nyomán kialakuló/kialakult világgazdasági válság.

Mi lesz így az árakkal?

Az olívaolaj piacon az árakat az európai árak határozzák meg, mert a legnagyobb termelők – Spanyolország, Olaszország és Görögország – az EU tagállamai, másrészt a legnagyobb felhasználók is az unió tagjai közül kerülnek ki.

Az EU a világ vezető olajtermelője, a teljes termelés – aminek értéke az előrejelzések szerint 2022-re 14,19 milliárd dollárra emelkedik - 67 százalékát adja, körülbelül 4 millió hektáron. Az unión belül a spanyol termelés messze a legnagyobb, körülbelül 1450 ezer tonna – kis túlzással az történik a világban, ami Spanyolországban történik -, őket követik az olaszok 270 ezer tonna körüli termeléssel, majd a görögök jönnek nagyjából ugyanennyivel, végül a portugálok számítanak még nagy termelőnek hozzávetőleg 100 ezer tonnával. Az EU adja a világ összfogyasztásának nagyjából 53 százalékát, a legnagyobb fogyasztók a görögök fejenként évente több mint 20 kilogrammal.

Ennek megfelelően a nemzetközi árakra a legnagyobb hatással a spanyol, az olasz és a görög olajok árai vannak. Így Európában hivatalosan három árat jegyeznek a különböző olívaolaj kategóriákban: a spanyol olaj árát Jaénban, az olaszét Bariban, a görögét pedig Chaniában alakítják ki. Az olaszországi Bari, a görögországi Chania és a spanyolországi Jaén az Európai Unió reprezentatív olívaolaj-piacai.

A legnagyobb spanyol olívarégióban, Andalúziában lévő Jaént a világ olíva fővárosának is mondják (550 ezer hektáron, 66 millió fáról több olívaolajat termelnek a tartományban, mint egész Olaszországban), itt rendezik kétévente az olívaolaj-világ egyik legrangosabb eseményét, az Expolivát. Jaén, Bari és Chania a világ olívaolaj termelésének nagyjából 60 százalékát képviseli.

A 2011/2012-es termésévtől a 2020/2021-es termésévig Jaénben az extra szűz olívaolaj (EVOO) 100 kilogrammra vetített ára a terminus negyedrészében nem érte el a 223,9 eurót, 25 százalékában pedig meghaladta a 330,4 eurót. Az átlagár ebben az időszakban 282,3 euró volt/100 kg körül volt, a legmagasabb és a legalacsonyabb ár 423, illetve 174,3 euró volt.

A Nemzetközi Olívaolaj Tanács (IOC) legfrissebb adatai szerint az extra szűz olívaolaj Jaénben jegyzett ára 2022 októberében 100 kilogrammonként 395,3 euró volt, ami 26,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor az EU legfrissebb adatai szerint heti bontásban 2022 43., azaz október utolsó hetében a spanyol átlagára már 470 euró felett állt.

És ez csak az árképzés horgonyának tartott lédig extra szűz olaj átlagárának növekedése, a Jaénban jelen lévő, nemzetközileg is jegyzett birtokolaj termelők - akik nem készítenek tömegolajakt, ezzel szemben a legmagasabbra taksált minőségi és/vagy bio termékekkel lépnek piacra - olajai körében inkább a 40-50 százalékos drágulás a jellemző.

Az olaszországi Bariban az extra szűz olívaolaj ára ugyanilyen bontásban az alsó időnegyedben 327 euró alatt volt, a felsőben meghaladta az 505 eurót. Az átlagár ebben az időszakban 420,8 euró körül volt. A legmagasabb és a legalacsonyabb ár 614, illetve 221 euró volt 100 kilogrammonként. Az IOC legfrissebb adatai szerint az extra szűz olívaolaj ára itt 508 euró, ami +21 százalék az előző év azonos időszakához képest.

Kép: Európai Bizotság

A görögországi Chaniában az extra szűz olívaolaj hasonló rendszerben bontott ára 241 euró alatt, illetve 309 euró felett alakult 100 kilogrammonként. Az átlagár ebben az időszakban 273 körül, a legmagasabb ár pedig 388 euró volt. Az IOC legfrissebb adatai szerint az extra szűz olívaolaj átlagos ára a görögországi jegyzésben 325 euró, ami enyhébb, 3,2 százalékos növekedés, az előző év azonos időszakához képest.

A portugáliai Trás-os-montes-Portugal legfrissebb adatai szerint az extra szűz olívaolaj ára 356 euró volt, az EU-n kívüli tunéziai extra szűz olívaolaj ára a 2019/2020-as termésévben csökkenni kezdett és 2020 szeptemberében 192 euró volt - az átlagos termésévben 228,7, a 2020/2021-es termésévben pedig 328,1 euró volt. A törökországi extra szűz olívaolaj legfrissebb adatai szerint 2018 decemberében 264 €/100 kg volt.

Az olívaolaj nem árupiaci termék, így árát alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, illetve ezzel összefüggésben a termelési eredmények és kilátások. Az olívaolaj ebből a szempontból is olyan, mint a bor, nem gmo-termék, azaz nem kiszámítható a termésátlag, sőt, nagyon is kiszámíthatatlan.

Ráadásul az extraszűz olívaolaj iránti kereslet nagyjából folyamatosan bővül, ám mégsem lehet bármennyiért adni az olajat. Van egy olyan attitűd, hogy rossz évek alacsony bevételeit a jó terméseket ígérő szezonok magasabb áraival ellensúlyozzák a termelők. A rosszabb években ugyan kisebb a kínálat, de az e miatti magasabb ár mellett is kisebb a bevétel. A termelők az árakat ugyanis csak addig emelhetik, ameddig ez „nem fáj nagyon” a partnereiknek, a kereskedőknek és persze a fogyasztóknak. Így lehetséges, hogy a jobb terméseredményeket ígérő években sem esnek nagyon az árak, sőt.

És bár a kereslet folyamatosan nő, a fentebb említett tényezők egyike-másika a kínálatot alaposan korlátozza. Így aztán mindezek alapján az árak akár csak stagnálására számítani erősen a wishful thinking kategóriájába esne.

Anadalúzia egyik legnagyobb (30 millió fával), s így „megmondó”, azaz piacmozgató termelője, az Oleoestapa ügyvezető igazgatója kérdésünkre 25 és 45 százalék közötti átlagos áremelkedést mond az idei szüretre a tavalyi évhez képest – ez az átlag. Simán vannak azonban olyan olívászatok - főleg a nem tömegtermelésben -, ahol az 50 százalékot is eléri, illetve talán meg is haladja a drágulás.

„Egy palack olaj árában nagyjából 50 százalékos súllyal szerepel maga az olaj, a többit azok a költségek teszik, amik ahhoz kellenek, hogy ne folyó olajként (lédig) értelmezzük a szüret eredményét - azaz a palack, a címke, a kupak, a tervezés, az arculat, a logisztika, az energia, az általános infláció és a többi kisebb-nagyobb nem termelési kiadás” – mondja Tóth Gusztáv, a legmenőbb, a tömegtermelés feletti kategóriákban dolgozó magyar olívakereskedő cég, az Igaziolíva – amelynek forgalmazott mennyisége már a közép-európai piacokon szabad szemmel is látható - tulajdonosa.

A nagy áruházakban, hiperláncokban kapható, jellemzően tömegtermelésű olajok esetében a második 50 százalékon azért sokat lehet fogni, mert hatalmas mennyiségben rendelik ugyanazt a palackot, hatalmas mennyiségben címkéznek meg kupakoznak. Tehát ők állnak a tavalyihoz képest megemelkedett áremelkedési sáv alján, mert ők lesznek a 25 és 30 százalékos drágulók, a minőségi bortokolajosok meg az 50-60 százalékosak. Így a „kiszolgálói” értékesítési láncok elején ezek a nagy, tömegterméket előállító monstrumok állnak, akik viszont birtokolajat állítanak elő - mint például a Casas de Hualdo, vagy az Oleoestepa, vagy a La Masrojana – kevesebb és egyedibb alkatrészeket használva már a palackozásnál hátrányba kerülnek az árversenyben.

Főleg annak figyelembe vételével, hogy az energiaválság hatásai a termelésre nagyjából konstans áremelkedést okoznak a tömegtermelők és birtokolajat előállítók számára egyaránt, így azon az oldalon nemigen lehet fogni.

Az energiaárak Görögországban is - mint mindenütt Európában – emelkednek és azzal fenyegetnek, hogy az ország olívamalmainak költségvetését felborítják az idei bőséges termés előtt. Annak ellenére, hogy a térségben magas olívaolajhozamra számítanak, a termelői szövetséget nagyon aggasztják a növekvő termelési költségek.

Mi erős termést várunk, de arra is számítunk, hogy az olívaolaj kitermelésének költségei a magasabb energiaárak miatt ebben a szezonban meredeken emelkedni fognak

- mondta Yianna Peraki, a krétai olívasajtoló malmok egyesületének (Kritsa) tagja az Olive Oil Timesnak.

A malmok patthelyzetben vannak, mivel kénytelenek magukra vállalni az olajbogyó-feldolgozás többletköltségeit, vagy a termelőkre hárítani a költségeket. Működési költségeik idén 50 százalékkal emelkedtek 2019-hez képest, annak ellenére, hogy az olívaolaj ára idén viszonylag magasabb volt az eredetinél.

 

Az ukrajnai orosz agresszió hatásai is kavarják a piacokat

A szűz és a nem szűz olívaolaj árának emelkedésében a 2022/23-as termésévre vonatkozó alacsony várakozások mellett az ukrajnai orosz inváziónak a növényi olajok piacán okozott zavarok is vastagon hozzátették a magukét. Frantzolas szerint az olívaolaj iránti kereslet és így az árak is más étolajok árától is függenek. "A vetőmagolaj ára csökkenhet, mivel úgy tűnik, Oroszország engedélyezte az ukrán szállítmányok elhagyását az országból" - mondta. "Ha ezek az árak csökkennek, az visszafogja az olívaolaj árának emelkedését is" - mondta Frantzolas, mivel a fogyasztók egy része az olívaolajat az olcsóbb alternatívákért cserélné el. Becslése szerint ennek következtében az EU olívaolaj-fogyasztása akár 6 százalékkal is csökkenhet. Ez, mondjuk elsősorban a legalulra pozicionált olívaolajakra - mint a sansa vagy a pomace, amelyek a malmokszinte teljesen kilúgozott maradékaiból készülnek - áll meg, semmint a minőségi EVOO vagy VOO olajokra.
Ez azonban egyelőre nem mutatkozik az olívaolaj áraiban, a finomított olívaolaj ára az IOC adatai szerint Jaénben 373,1 euró (+26,7 százalék az előző év azonos időszakához képest). Az EU mezőgazdasági megfigyelőközpontja a szűz és a nem szűz olívaolaj árának jelentős emelkedéséről számolt be az EU valamennyi jelentős piacán. Görögországban például a szűz olívaolajok ára az elmúlt évben 59 százalékkal emelkedett.
A Casas-nak van egy nagyon jó ukrán partnere, Good wine, ami plázákban, és hasonló helyeken működtet exkluzív élelmiszereket - olajokat, borokat, sajtokat - forgalmazó boltokat. A kijevi orosz rakétázás során az ezekben az üzletekben odaveszett árumennyiség miatt a spanyol cég mintegy 15 millió eurós veszteséget volt kénytelen elszenvedni. Az ő példájuk jól mutatja, hogy a háború milyen komoly veszteséget okoz a dél-európai termelőknek, hiszen a kieső ukrán és orosz értékesítések nagyon komoly mennyiségeket tesznek ki, és az így elszenvedett veszteségeket más piacokon kell behozni. "A kiesni látszó ukrán és orosz piacokat egyelőre csak lélegeztetőgépen tartják."

A várható combos áremelkedés nehéz helyzetbe hozza a nem termelő országok kereskedőit is, hiszen nekik voltaképpen nincs más lehetőségük, mint lenyelni a veszteségeket, illetve szűkíteni a szortimentet. Kereskedői vélemények szerint a legfrissebb ajánlatok egyike-másika 26 százalékos emeléssel állt elő, de kiderült, hogy ez a mérték a termelői áremelés alja, a "legbarátibb". Ekkora emelést nem, sőt ezt még csak ezt megközelítőt sem tolerálnak a vásárlók. Az ajánlati árak jellemzően 3-5 napra érvényesek, persze, nagyobb tétel rendelése esetén lehetne alacsonyabb árra számítani, a több olajat azonban el is kell adni - ám a legfontosabb, hogy legyen egyáltalán elegendő olaj a piacokon. "Igazi róka fogta csuka helyzet."