Az orosz vakcina gyártásának felgyorsulása találkozik a hazai lakosság halvány oltási hajlandóságával, ami azzal jár, hogy magasabb sebességi fokozatba kapcsolhat az export - derül ki a Moscow Times beszámolójából. A Szputnyik előállítása ugyanolyan nehézségekkel indult, mint a nyugati oltásoké, a gyártást finanszírozó állami vagyonalap (RDIF) a múlt év végéig 10 millió adagot ígért, míg a fejlesztő Gamaleja Intézet később arról számolt be, hogy jó, ha ebből ötmillió összejött. A hatósági beszámolók szerint február elejéig végül hétmillió dózis kapta meg a felhasználási engedélyt. Szakértők szerint mindez a múlté, a gyártás felpörög, és Vitalij Saknazarov, a COREX gyógyszeripari logisztikai cég minőségbiztosítási igazgatója szerint a teljes termelés 30 százaléka kerülhet külpiacokra.

Kevesebb jött Magyarországra

Kapcsolódó

A gyártás megszervezésének gondjaira vezethető vissza, hogy Magyarországra a januárban ígért 300 ezres első szállítmánynak csak a harmada érkezett meg - írja az angol nyelvű orosz portál Moszkva kulcsfontosságú szövetségeseként jellemezve a magyar kormányt. Ezt azonban még pótolhatják, ha tényleg beindul a termelés. Dmitrij Kulis, a magánkézben lévő moszkvai Skoltech gyógyszeripari kutatóintézet professzora reálisnak tartja a RDIF tervét, amely szerint márciusra havi 30 millió dózisra, Júniusra 40 millióra mehet fel a Szputnyik gyártása. Ebből maximum havi 10 milliót használhatnak fel Oroszországban.

A változás egyik garanciája, hogy beszállt a gyártásba az Alekszej Pepik orosz milliárdos kezében lévő R-Pharm gyógyszergyártó vállalat számos üzemével Oroszország-szerte. Ez a cég egymaga képes havi 10 millió dózis vakcina gyártására. Összehasonlításként szakértők azzal jellemzik a különbséget más cégekhez képest, hogy míg sok gyár ötliteres bioreaktorokat használ a R-Pharmnál 200 literes tartályokban fortyog a vakcina. Az óriáscég ezzel egyidejűleg már rárepült arra a lehetőségre, hogy a Szputnyikot kombinálják az AstraZeneca oltásával. Ha ez összejön, akkor az R-Pharm elsősorban exportra fog termelni.

Óvatosan a bizakodással

A jövő azonban ennek ellenére nem teljesen fényes. Repik például felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírus-vakcinák gyártásában kibontakozó boom hiányt okozhat bizonyos nyersanyagokban. Emellett továbbra is lehetnek gondok a gyártással, például az R-Pharm ígérete ellenére még adós azzal, hogy moszkvai üzemében is megkezdje a termelést.

További tényező, ami bonyolítja a helyzetet, az újabb orosz vakcinák feltűnése. A novoszibirszki Vektor Intézet készítménye már megkapta az engedélyt, a moszkvai Csumakov Centeré várhatóan hamarosan szintén megjelenhet a piacon. Ezeket is gyártani kell valahol. Saknazarov szerint a gyártási kapacitásokon túl a logisztikai háttéren, főként a szállításon is osztozniuk kell a Szputnyikkal. A szakértő nem biztos benne, hogy Oroszország képes egy ilyen oltásoffenzíva lebonyolítására.

Bizalmatlan oroszok

Eközben egyet szinte biztosra vehetünk, mégpedig azt, hogy az oroszok oltási kedve nem fogja fékezni a vakcinák kivitelét. A külföldi és a hazai közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy a hazai közönség bizalmatlan az orosz vakcinával szemben, főként azért, mert az még az előtt megkapta a használatba vételi engedélyt a hatóságoktól, mielőtt lezárultak volna a tesztjei. A szkepticizmus ugyanakkor ezen is túlmutat. A felmérésekben megkérdezettek 30 százaléka úgy látja, hogy honfitársai többsége nem fog kérni semmilyen koronavírus-oltásból, függetlenül attól, hogy azok hatásosságát és biztonságosságát milyen tudományos vizsgálatok támasztják alá.

Az orosz kormány abban bízik, hogy a lakosság 60 százalékát be tudják oltani 2021 végére, ám kevés szakértő szerint reális ez a cél. Nagy a becslések szórása, de vannak olyan szakértők, akik szerint 20-30 millió oroszt olthatnak be a Szputnyik V-vel a 140 milliós országban. Saknazarov szerint a történet végére a teljes népesség 70 százaléka kaphatja meg az oltás kínálta védettséget, vagy maximum a 80 százaléka, ha kötelezővé teszik a beoltást.