Lengyelországban sokkal nagyobb az önkormányzati választások jelentősége, mint Magyarországon. Minden vajdaságnak van úgynevezett "kis Szejmje" (szejmik), amelyek még mindig meglehetősen függetlenek a központi politikától, A vajdaságok élén vajdák állnak, a városokat polgármesterek vezetik, akik az országos politikától elszakadva, meglehetősen önállóan gyakorolják a hatalmukat.

A lengyel politikai csúcsán a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és az ellenzéki Polgári Koalíció (KO) éles versenye zajlik, ám ez nincs átfedésben a helyi politikával. Ezt bizonyítja az a 40 városra kiterjedő elemzés, amelyet szeptemberben készítettek. E szerint a helyi politikában a saját ügyek a meghatározóak.

Kapcsolódó

Előnyben a kormánypárt

Az országos közvélemény-kutatások a kormányzó párt túlsúlyát jelezték augusztusban, azóta ez valamelyest enyhült - derült ki a gazeta.pl cikkéből. A CBOS intézet szerint augusztusban a PiS jelöltjei 35 százalékos támogatottságra számíthattak volna - országos szinten. A KO 18, a Parasztpárt hét százalékon állt, de nagyon nagy - a szavazók 24 százaléka - volt a bizonytalanok aránya.

A CBOS egy másik metszetben is vizsgálta a választók hangulatát. Ebből az derült ki, hogy 49 százalékuk a jelenleg is hatalmon lévőkre adná voksát - bármelyik párthoz is tartozzanak, 34 százalékuk új embereket akar.

Időt kér a miniszterelnök

Az utolsó kampánygyűlésekre minden politikai erő felvonultatta nagyágyúit. Mateusz Morawiecki kormányfő például arról beszélt nagygyűlésén, hogy az EU stabilitásának érdekében gátat kell szabni az illegális migrációnak. A szuverén államoknak kell eldönteniük, kit és mikor fogadnak. Emlékeztetett arra, hogy a PiS-kormány elutasította a bevándorlók fogadását. Beszélt arról is, hogy a hatalmon lévő pártnak 12 évre van szüksége ahhoz, hogy megváltoztassa Lengyelországot.

A PiS elnöke, Lengyelország tényleges első embere, Jaroslaw Kaczynski a párt krakkói polgármester-jelöltje mellett kampányolt. Egyik érve az volt, hogy az illető képes végrehajtani a kormánypárt programját, amely társadalmi és állami reformokat, nemzeti és közélet megváltoztatását tűzte ki célul az ország elé.

Nagy menetelés lesz

Az ellenzéki Polgári Koalíció szerint az önkormányzati választás lehetőség arra, hogy az emberek sárga lapot mutassanak a kormányon lévőknek. Ezzel a szavazással egy politikai maraton veszi kezdetét, hiszen jövőre lesz elnök- és parlamenti választás is az országban. Szerintük az önkormányzati választások kampányában a kormánypárt politikai és párthazugságokat terjesztett.

A baloldal gyűlésén megjelent Aleksander Kwasniewski volt államfő is (a felmérések szerint a legnépszerűbb a köztársasági elnökök sorában), aki kifejtette, hogy kötelességük megvédeni az önkormányzatokat a zsarolásoktól és a centralizációtól. A visszavonult politikus reméli, hogy a baloldal az elmúlt évek látványos kudarcai után (még a parlamenti képviseletet is elvesztették) visszatér a lengyel politika színpadára.

Elszálló költségek

A választások várhatóan a legdrágábbak lesznek a történelem során - írta a gazeta.pl. A költségek elérhetik a félmilliárd zlotyt is (37,5 milliárd forint, két nagyobb stadion ára). A kiadásokat növeli, hogy kétszeresére emelték a választókerületi bizottságok taglétszámát, és az előző önkormányzati szavazás, 2014 óta javították az informatikai hátteret, így többe kerül az ezt kezelő személyzet kiképzése. Eddig a legdrágább önkormányzati választások Lengyelországban a 2014-esek voltak, 240 millió zlotyba (18 milliárd forint) kerültek.

A fotó forrása: Pixabay