Téli időszámításnál az uniós tagállamok túlnyomó többségében legfeljebb 30 perc az eltérés a valódi dél és a törvényi meghatározás, az órák által mutatott 12:00 között - derül ki az Index cikkéből, amely az óraátállítás tudomány hátterét firtatja.
Nyári időszámítás alatt ugyanezen országokban akár másfél óra is lehet a különbség, míg Spanyolországban és Franciaországban a természetes dél és az óra mutatói közötti különbség akár két és fél órát is elérheti.
A valóságtól viszont nem jó eltérni, éppen ezt kifogásolják az alváskutatók, elvégre az alvás és az ébrenlét ideje, a természet körülményeihez igazodott, és az éjfél előtt alvással töltött órák duplán számítanak, ezek különösen fontosak.
Átkozott korán kelés
Az alvást kutató orvosok javaslatai alapján a reggeli korai kezdéssel kéne még kezdeni valamit, mert akik reggel fél kilenc előtt kezdik az iskolai tanórákat, azoknál nagyobb a szorongás és a depresszió kockázata. Akik viszont később kezdenek tanulni, lényegesen jobban teljesítenek.
Végül is akár úgy is dönthetne a magyar kormány, hogy a keleti blokkhoz csatlakozunk, amelyben Románia, Bulgária és Finnország van, ám gazdasági szempontból hátrányos lehet, ha más időzónában vagyunk, mint a szomszédaink és a németek.
Más kérdés, hogy Magyarország miért az északi életvitelhez alkalmazkodott, és nem a mediterránhoz. A déli államokra jellemző ebéd utáni rövid alvás, egy csupán 20-30 perces sziesztázás bizonyítottan sok előnnyel járna, jó hatással lenne a kreativitásra.
A fotó forrása: Marton Szilvia/Napi