Franciaország, Szerbia, majd Magyarország. Komoly visszhangja van Európában az elnöki látogatásnak. Hszi Csin-ping szerdán Budapestre érkezett, és egészen péntekig itt is marad.

A lengyel sajtóban kiemelt figyelemmel kísérik az elnöki látogatást, emlékeztetve, hogy Magyarország már így is élen jár a kínai pénzek fogadásában. Az onet.pl szerint Peking azáltal, hogy több milliárd eurót fektet be magyarországi autógyárakba, szeretné elkerülni a kínai autókra kivetett vámot, és persze szeretné függővé tenni Magyarországot. Orbán Viktor pedig majd a pénzért cserébe megfúrhatja a Hszi Csin-ping számára kedvezőtlen döntéseket – csakúgy, mint korábban az ukrajnai segélyek kapcsán tette- írja a lengyel lap. A magyar vezetés bár sikersztoriról beszél, Európa számára az egész helyzet kezd teljesen más történetnek tűnni

Kapcsolódó

- nevezetesen egy trójai falónak, amely Pekingnek segít meghódítani a kontinenst.

— Az a tény, hogy Hszi „a legpusztítóbb és legártalmasabb országokba”, Szerbiába és Magyarországra látogat, azt mutatja, hogy Kína deklarált látszólagos semlegességét és jóakaratát nem szabad komolyan venni – mondja a lapnak Anton Hofreiter német zöldpárti politikus.

Peking európai nyomásgyakorlásának egyik fontos eszköze az „Új Selyemút” projekt. A kínai befolyás pedig pontosan ezen, és persze Magyarországon terjed Európába. Csak 2023-ban Kína összesen több mint 4,3 milliárd eurót fektetett be az itteni közúti, vasúti és digitális infrastruktúrába. Ez sokkal több, mint bármely más uniós országban. 

Összehasonlításképpen: 

  • Svédországba 1,28 milliárd 
  • Spanyolországba 910 millió
  • Norvégiába 810 millió 
  • Ausztriába 600 millió dollár érkezett. 

Peking európai befektetési offenzívája tehát Magyarországon a legszembetűnőbb - teszik hozzá. Példának okáért a világ legnagyobb elektromos autógyártója, a kínai BYD cég is itt építi fel első európai gyárát, ez persze nem a véletlen műve: a magyarországi befektetéssel ugyanis Kína elkerülheti az esetleges uniós importvámokat, ugyanis a made in EU címkével ellátott kínai autókra már nem vethetnek ki többletadót.  

– Határozottan ellenezni fogunk mindenféle eljárást, amelyet Kína és a kínai elektromosautó-ipar ellen indítanak - idézik Szijjártó Pétert. Ahogy a többségi döntéseknél, a magyar kormány könnyűszerrel nyomást gyakorolhat az EU-ra, Hszi Csin-ping pedig rájött erre - összegez a lengyel lap. 

Az orosz sajtóban a kínai elnök budapesti látogatása nem került a címlapokra. Ha írnak is róla, többnyire a magyar sajtóból átvett cikkeket szemlézik, köztük az Index, a Telex és a M1 Híradó tudósításait. A TASSZ állami hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a magyar főváros alaposan felkészült a Kínai Népköztársaság elnökének érkezésére, az utcákon komoly rendőri erősítés tapasztalható, szigorú ellenőrzések vannak a kínai elnök látogatásának helyszínein. Azt külön kiemelik, hogy a magyar televízió elkezdett dokumentumfilmeket vetíteni Kínáról. Így a „Hszi Csin-ping gondolatai klasszikus idézetekkel” című filmet vagy a Középbirodalom teakészítési és teaivási hagyományairól szóló „A teamesterek öröksége” című minisorozatot.

Az orosz tudósító ellenben hiányolta Hszi Csin-ping magyarországi tartózkodásának pontos menetrendjét. Idézik a magyar Telexet is, amelyik az általános információhiány miatt „átláthatatlannak” nevezte a kínai vezető látogatását.

Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI, Benko Vivien Cher

A Deutsche Welle Szijjártó Péter külgazdasági minisztert idézi, aki szerint Kína és Magyarország is várhatóan több mint 16 új együttműködési megállapodást ír majd alá.  Ezek a megállapodások egy nagyszabású infrastrukturális projektet is tartalmazhatnak az Övezet és út kezdeményezésen belül, amelyhez Magyarország először csatlakozott az EU tagállamai közül. 

A DW szerint Budapesten igen nagy valószínűséggel szóba kerül Oroszország ukrajnai háborúja is. A hét elején ugyanis Párizsban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia elnök már megpróbálta rákényszeríteni Hszit, hogy használja fel Moszkvára gyakorolt ​​befolyását a konfliktus beszüntetésére.

A német Spiegel

a Hszi kedvenc tanítványa Európában címet adta a beharangozójának,

nyilvánvalóan Orbán Viktorra utalva. Hszi Csin-ping a kínai állam- és pártvezetője megtiszteli Szerbia mellett Magyarországot is a látogatásával, azt gyanítva, hogy ezek a transzatlanti tengely leggyengébb láncszemei. Nem látja rosszul - teszi hozzá a cikkíró. 

Hszi Csin-ping szerelmes levelet küldött Orbán Viktornak

- írja a Politico, utalva a kínai elnök szívhez szóló soraira, amelyet a Magyar Nemzet hozott le a minap. A franciaországi megálló után Hszi ötnapos körútjának hátralévő részét Délkelet-Európában tölti, egy olyan régióban, amelyet Peking stratégiai ambícióinak támaszpontjaként használt a kontinensen. Magyarország pedig eddig is középutat keresett Nyugat és Kelet között a Kínai Kommunista Párttal való szoros kapcsolatok megszilárdításával.

Magyarországon, amely Moszkvához és Pekinghez is szoros szálakkal kötődik, Hszi képes lesz elkerülni a kemény témákat és a kínos kérdéseket - mondta Ja Ian Chong, a Szingapúri Egyetem politológusa a France 24 portálnak. Pláne, hogy mindkét ország a fegyverszünetet és az ukrajnai háború békés rendezését szorgalmazza. 

– Magyarország diplomáciai győzelmet kínál Hszi számára, és egyben vörös szőnyeget terít le a kínai befektetések előtt - mondta Hsziaoszue Martin, a Clingendael Kínai Intézet kutatója.

Hszi pedig azt üzenheti: Kína így szeretné, ha Európában bánnának vele

- tette hozzá.

Claus Soong, a Mercator Institute for China Studies elemzője azonban arra figyelmeztetett, hogy Hszi valódi célja, hogy olyan képet mutasson Kínáról, amelynek fontos európai szövetségesei vannak, ám Magyarország helyzetét inkább az EU egységének aláásására kívánja kihasználni.

Kép: MTI, Koszticsák Szilárd

Magyarország Orbán vezetésével all-in játszmát játszik a Kínával fennálló gazdasági kapcsolatok terén, és a becslések szerint közel 10 milliárd eurót vonzott az elmúlt években tervezett vagy folyamatban lévő beruházásokba, főként az elektronikai járműiparba - írja a Bloomberg. A lap emlékeztet: a kínai elektromos járművek óriása, a BYD Magyarországot választotta első európai autógyárának helyszínéül, megelőzve a beruházásra szintén ácsingózó Németországot és Franciaországot. Magyarország közben már most az autóakkumulátor-gyártók központja, a kínai CATL épp most épít egy 7,3 milliárd eurós üzemet Debrecen városában.

A Politico szerint a budapesti találkozó Kína gazdasági lábnyomának további bővítését tűzi ki célul, akárcsak a szomszédos Szerbiában. Az elöregedő vasúthálózat költséges korszerűsítése, valamint a Budapest Airport és a főváros belvárosa között régóta húzódó összeköttetés kiépítése is szerepel a tervezett projektek között.