Amikor Macron és Orbán egy síkra szállt

Július közepén az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökévé választotta Ursula von der Leyent. Bár az EP-választáson az Európai Néppárt nyert, melynek jelöltje Manfred Weber volt, tőle szépen sorban elfordultak Brüsszelben. Emmanuel Macron francia államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elfogadhatatlannak nevezte. Az alkudozás végül egy nagy német-francia ügyletté alakult, ahol a németek megszerezték von der Leyennel a Bizottságot, míg a franciák megkapták a fontosabb uniós tisztségeket, valamint Christine Lagarde kinevezésével az Európai Központi Bank irányítását is. Mindehhez szükség volt a V4-ek támogatására is.

Kapcsolódó

Ezzel egyszerre július 1-én átvette Finnország a soros uniós elnökséget, ami már akkor egy konfliktusos időszakot vetített előre Magyarország számára. A finn kormány ugyanis sarkalatos pontnak kötötte ki, hogy elérjék, a következő uniós támogatási időszakban a jogállamisághoz kössék a tagállamoknak folyósított kifizetéseket. Ezt pedig a budapesti vezetés határozottan elutasított a nemzeti szuverenitás megsértésének kikiáltva a rendszert.

Merkel remegése mindenkire ráijesztett

Júliusban néhány héten belül háromszor fogta el remegés Angela Merkelt, ami hirtelen az érdeklődés középpontjába helyezte egészségi állapotát. Ez Németországban szokatlan dolog, a politikus magánélete ugyanis - szemben például az Egyesült Államokkal - ebben az országban szigorúan magánügy.

A találgatásokat csak fokozta, hogy amikor Mette Frederiksen dán miniszterelnököt fogadva már mindkét vezető ülve hallgatta végig országa himnuszát. Ulrike Demmer, Merkel szóvivője szokásos heti sajtótájékoztatóján csak annyit mondott, hogy főnöke jól van. Később sem adtak bővebb tájékoztatást a kancellár állapotáról, de többször már nem jelentkezett nála a remegés.

Elindult az autóvásárlási program, megkezdődött a roham

Az első három napban több mint kétezren nyújtottak be kérelmet a nagycsaládosok 2,5 millió forintos autóvásárlási támogatásával kapcsolatban. De a babaváróhitelért is komoly tülekedés indult, pedig a támogatás a június 30. éjfél után született gyerekekre vehető igénybe, de a július kivételes hónap, mert az ebben a hónapban születő gyerekek után - július 31-ig bezárólag - utólag is lehet igényelni a kölcsönként induló támogatást, amelynek 30 százalékát a második gyerek érkezésekor elengedik, a harmadik gyereknél pedig a még fennálló tartozást teljes mértékben jóváírják.

Később derült ki, hogy az autóvásárlási támogatás inkább a tehetős, középosztálybeli vagy annál is módosabb rétegnek kedvezett, mert nem a legolcsóbb autók kezdtek el gyorsan fogyni, hanem például a BMW-k.

A babaváró sem úszta meg a magyaros fineszt: a 10 millió forintos hitelből is sokan szuperállamkötvényt vettek, mert a hozama magasabb, mint a büntetőkamat.

Emellett július 1-től elindult Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében az MNB 300 milliárd forint keretösszegben nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, jó minősítéssel rendelkező kötvényeket, valamint cégekkel szemben fennálló hitelkövetelések fedezete mellett kibocsátott értékpapírokat vásárol.

Végül Bige László megúszta

Még 2018 novemberében 300 fős különítmény szállta meg a Bige Holding szolnoki üzemét, a hatóságok tájékoztatása szerint a nyomozás hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt folyik. Idén május végén pedig már a nyíregyházi rendőrkapitányságon gyanúsítottként hallgatták ki Bige Lászlót. A gyárat is leállíttatták, ami miatt komoly esély volt arra, hogy a milliárdos kivérzik az eljárás során, ugyanis minden egyes nap, amikor nem termeltek, komoly veszteségeket okozott.

Végül július 5-én a Bige Holding jogászai megkapták a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozatát, amelyben a bíróság jogvédelemben részesítette a gyárat, így az újra elkezdhetett működni.

Bige László - aki a 2019-es becslés szerint 170 milliárd forint vagyonnal az ötödik leggazdagabb magyar - nemcsak a szolnoki üzem, hanem a péti Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa is. A nagyvállalkozó a szolnoki üzem működésének felfüggesztése mögött egy nyilatkozatában "oligarchikus maffiatámadást" sejtett. Majd a tél elején nyíltan meg is nevezte régi riválisát, Csányi Sándort, aki viszont később cáfolta, hogy köze lenne az egész ügyhöz.

Egy helyben topogtak és brexitet kiáltottak

Július 23-án a várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották meg a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként. Bár Johnson azt ígérte, hogy átveri a brexitet a parlamenten, ez elsőre neki sem sikerült, mert megörökölte Maytől a kisebbségi kormányzást.