Orbán Viktor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tartott közös tájékoztatón kijelentette: a júliusi EU-csúcs óta nem sikerült megteremteni az összhangot a különböző tagállami felfogások között a válságkezelés, a következő hétéves büdzsé és az EU pénzügyeinek érdekét védő jogszabálytervezetek között. Továbbra is napirenden van az a javaslat, amely a válságkezelés sürgető pénzügyi kérdését mindenképpen össze akarja kötni a joguralomról szóló, ma már nem jogi, hanem politikai vitával és kérdéssel.

Magyarországnak azonban nem fogadható el tartalmában az az asztalon lévő javaslat, amely együtt próbálja kezelni a gazdasági válságot, az EU pénzügyi érdekeit és a joguralmi kérdéseket - jelentette ki a magyar miniszterelnök, majd az MTI tudósítása szerint idézett a lengyel miniszterelnökkel csütörtökön aláírt közös nyilatkozatból, amely szerint Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan. "Tehát a következő hónapokat - a történelemben nem ismeretlen módon - ismét közösen fogjuk majd megvívni" - mondta.

Kapcsolódó

A vétó egy törvényes eszköz

A Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Magyarországra nyomást gyakorolni akaró nagy államok és azok médiája olyan képet fest, mint ha a magyar vétó helytelen dolog lenne, miközben a vétó egy törvényes eszköz. Az EU alapszerződése biztosítja ezt a jogot, amellyel azokban az esetekben lehet élni, ha egy ország úgy érzi, alapvető érdekei sérülnének egy döntés esetén - fogalmazott Orbán, majd hozzátette: neki nemcsak az európai jog által megadott lehetősége, hanem hazafias kötelessége is megakadályozni egy olyan döntést, amely a magyarok érdekeit rontja, sérti.

A terítéken lévő jogállamiságvita nem a jog uralmát, hanem a többség uralmát teremtené meg, és mivel Magyarországnak számos alapvető kérdésben vitája van az EU többi tagállamával - elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás kérdésében, de a genderkérdésekben is -, nem teheti ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy egyszerű többséggel olyan álláspontokat kényszerítsenek az országra, amelyeket a magyar emberek nem tudnak elfogadni - fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint ezért kell élnie a vétó lehetőségével.

Ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani

Kitért arra is, hogy tévednek azok az újságírók, jogászok, politikusok, akik azt hiszik, ez pénzügyi kérdés, ugyanis ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani. Különösképpen azért nem, mert a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséhez szükséges pénzeszközöket valójában az EU hitelből kívánja előteremteni - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ráadásul a közös hitelfelvételnek az is kockázata, hogy ha egy másik tagállam nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor a magyaroknak azt is törleszteniük kell a rájuk eső rész tekintetében.

Összegzése szerint Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik abban az esetben sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap, amelyre egyébként sem Magyarország miatt van szükség elsősorban, hanem olyan államok miatt, ahol az államadósság a nemzeti össztermék 100 százaléka felett van, "a mienk pedig jóval ez alatt a szint alatt található". (A helyreállítási alapból a jelen állás szerint Magyarország körülbelül 7,6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatásra és további 10 milliárd eurónyi hitelre lenne jogosult 2018-as árszintek mellett - a szerk.)

A magyar álláspontot ismertetve a miniszterelnök közölte: a joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni. Aki ezt a két kérdést összeköti, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség - jelentette ki.

A joguralommal összefüggő jogszabályok megalkotása jogi értelemben nem szükséges a válságkezeléshez, ez csak azért került az asztalra, mert az Európai Parlament és egyes államok úgy gondolták, ezt a két dolgot egyszerre akarják rendezni - mondta a miniszterelnök. Orbán ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy

az EU-s költségvetéshez szükséges magyar és lengyel szavazat jogilag nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen, és ennek tudatában fogunk tárgyalni a következő időszakban.

Ez a megoldás rendkívül veszélyes az EU-ra nézve

A teljesen új, önkényes, politikai döntések által motivált jogállamisági mechanizmus akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az MTI tudósítása szerint. A lengyel kormányfő úgy vélte ez a megoldás rossz és rendkívül veszélyes az egész unióra nézve. Az nem lehet, hogy a származtatott jog az alapjogot megkerülje, ilyen nincs a jogrendszerünkben, és Európában sem fordulhat elő, hogy a másodlagos jog az alapszerződések fölé helyezkedjen - érvelt.

A vétójog benne van a szerződésekben, ezzel szolgálják az érdekeik érvényesítését. A vétó lehetőségét komolyan kezelik, és szükség lesz az alkalmazására, ha nem változtatják meg az elmúlt időben kidolgozott uniós javaslatot, az ugyanis elfogadhatatlan - értékelt Mateusz Morawiecki, aki szerint ezzel védik a szuverenitásukat és az alapszerződések szellemiségét is. Lengyelország és Magyarország nemcsak a maga nevében, hanem az egész EU javára dolgozik, és remélhetőleg meg tudják győzni a többi országot is.

Emlékeztetett: a koronavírus-járvány rendkívüli válsághelyzetet jelent és veszélyes következményei vannak, ezért úgy döntöttek, hogy legyen egy speciális eszköz, amellyel segítenek azoknak az országoknak, amelyeket a leginkább sújt ez a válság. Hosszas tárgyalásokat folytattak erről a nyáron, és ezek sikere egész Európa sikere volt.

Egészen másként értelmezték a júliusi egyeztetéseket

A lengyel miniszterelnök szerint azonban most egy teljesen új mechanizmusról van szó. A júliusi egyeztetéseket egészen másként interpretálták, és a német EU-elnökség nem alkalmazkodott a megbeszéltekhez. Hozzátette: nem tudni, hova vezethet az új feltételrendszer, de nem szeretnék, ha az EU letérne az eddigi útjáról. Az unióban a 27 tagállamnak külön jogrendje és hagyománya van, és értékelni kellene ezt a sokszínűséget - tette hozzá.

Mateusz Morawiecki hangsúlyozta: most Lengyelországot és Magyarországot támadják, de lehet, hogy holnap más országokat fognak. A mechanizmus olyan kiskaput jelenthet, amely soha véget nem érő vitákhoz vezethet - vélekedett.

Ha bajuk van, ott az Európai Bíróság

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén tegnak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elöke felhívta a figyelmet, hogy a jogállamiság elvével kapcsolatos politikai feltételrendszer elleni fellépés veszélybe sodorhatja az Európai Unió hétéves költségvetését és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap elindulását.

A Bizottság elnöke emlékeztetett, hogy az Európai Tanács júliusi tanácskozásán megegyezés született az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról, valamint a hozzá kapcsolódó feltételrendszerekről. Az EP továbbfejlesztett feltételrendszereivel összefüggésben azonban két tagállam a kételyét jelezte. Szavai szerint "nehezen képzelhető el", hogy a megállapodással kapcsolatban bárkinek Európában kivetnivalója lenne. Akiknek mégis kételyei vannak, egyértelmű út áll rendelkezésükre: az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és ellenőriztethetik az új szabályokat.

A jogi nézeteltérések tisztázásának a helyszíne az uniós bíróság. Nem engedhető meg, hogy a segítségre szoruló európaiak milliói válasz és megoldás nélkül maradjanak - fogalmazott von der Leyen, aki sürgette az ügy mielőbbi megoldását.

A nép nem lelkesedik a vétóért

Érdemes megjegyezni, hogy mind Magyarországon, mind Lengyelországban nem töretlen a nép lelkesedése a kormányaik vétófenyegetése iránt. Lengyelországban a legnagyobb vállalkozók és vállalatok jelezték, hogy szerintük kormányuk vétója 240 milliárd zloty segítségtől foszthatja meg Lengyelországot, ami súlyos gazdasági károkat okozhat az országnak. Az unió megvan Lengyelország nélkül, Lengyelország az unió nélkül azonban nincs - fogalmaznak a vállalkozók, akik arra kérték a kormányzati döntéshozókat, hogy változtassanak politikájukon.

Továbbá az is kiderült egy hétfői felmérésből, hogy a lengyel nép körében az EU továbbra is nagy népszerűségnek örvend, több mint 80 százalékuk továbbra is támogatja országuk európai uniós tagságát és erre nem volt hatással az uniós források feltételrendszere miatt emelt lengyel vétó sem. Ugyanebből a felmérésből derült ki az is, hogy az uniós források jogállamsági feltételekhez kötését a megkérdezettek 44,8 százaléka akarja, igaz szinte ugyanannyian - a válaszadók 44,2 százaléka - ellenkező állásponton vannak.

Ami a magyarokat illeti, nagyjából hasonló kép rajzolódik ki: korábbi felmérésekből kiderült, hogy a magyarok körében is igen magas az EU támogatottsága, az uniós források jogállami feltételekhez kötését pedig a lakosság közel hármonegyede támogatja, a Euronews által a napokban közzétett közvélemény-kutatásból pedig az is kiderült, hogy a magyarok többsége a magyar kormány vétójával nem ért egyet.