Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének igen rossz napja volt szerdán - vagy mégsem? Ezzel a kérdéssel indítja az Európai Parlament (EP) szavazását értékelő cikkét a Financial Times (FT). A parlament kétharmados többséggel úgy döntött, hogy elindítja Magyarország ellen az EU alapszerződésének 7. cikkelye szerinti eljárást a demokrácia és a jog uralmának szisztematikus leépítése miatt. A procedúra végén elvehetik az ország szavazási jogát az uniós testületekben.

Ha csak a formalitásokat nézzük, akkor a magyar kormányfőt megszégyenítették az EP képviselői, köztük az Európai Néppárt (EPP) - a Fideszt is magában foglaló pártcsalád - több mint száz képviselője, amikor 448-197 arányban megszavazták 7. cikkely élesítését megelőző folyamat elindítását. A budapesti vezetés és Orbán Viktor hazai szövetségeseinek ellenoffenzívája, miszerint a szavazás érvénytelen, mert a 48 tartózkodást nem számolták be a javaslatot elutasító "nem" szavazatok közé, nem sokat szépít a miniszterelnök helyzetén.

Mi sérült igazán?

Ugyanakkor az FT szerkesztőinek értékelése szerint inkább Orbán Viktor büszkeségén esett sérelem, mint hogy a pozíciója gyengült volna. Nem arra alapozzák ezt, hogy várhatóan nem követik tényleges EU-s szankciók az eljárást. Senki sem számol azzal, hogy elvehetik Magyarország szavazási jogát, mert nem lesz meg az ehhez szükséges egyhangú döntés az Európai Tanácsban - a lengyel kormány máris jelezte, hogy ez ellen szavazna.

Ez a veszély tehát távoli, már csak azért is mert erős gyomorral kellene rendelkezniük a tagállamok állam- és kormányfőinek, hogy egyiküket - és vele az illető vezető országát - kirekesszék az európai államok közösségéből - vélik az FT szerkesztői. És ugyanez a helyzet a Fidesz kizárásával az EPP-ből.

Ha Orbán Viktor politikai ellenfelei meg is próbálkoznának ezzel, a folyamat hosszú, legalább hét különböző pártnak öt különböző országból kellene kezdeményeznie és rá kellene bólintania a pártcsalád vezetőségének is. Emellett egy dolog, hogy sokan a Fidesz politikája ellen szavaztak a szerdai voksoláson, a másik, hogy támogatnák-e a kizárással járó felfordulást az EPP-ben a 2019. májusi európai parlamenti választás előtt.

Egy időre

Orbán Viktort egy időre sarokba állították európai politikai családjában - folytatódik az FT cikke. Messze nincs jó baráti viszonyban olyan politikus kollégáival, mint Angela Merkel német kancellár vagy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az EPP két kiemelkedő vezetője. Ebből fakadóan azonban ha a Fidesz elhagyná a pártcsaládot, azzal nem veszítene számára kulcsfontosságú személyes támogatót.

Így aztán az FT értékelése szerint valószínűbb, hogy magától kiugrana, azaz kiléptetné a Fideszt, ha úgy értékelné, hogy az EPP-tagság már nem fontos a számára. Az egyik lehetséges alternatíva ezzel szemben, egy illiberális csoport létrehozása az osztrák Szabadságpárttal, az olasz Ligával és másokkal együtt. Emellett a magyar vezető kihasználhatja az EU-n belüli törésvonalakat arra, hogy még inkább a bevándorláspárti uniós elit ellenfeleként tálalja magát hazája belpolitikájában.

Kevesebb mint fél éve ezzel nyerte meg nagy fölénnyel a magyarországi parlamenti választásokat. Egy szó mint száz az FT cikke szerint az EP képviselői ugyan helyre tették Orbán Viktort, ám messze nem győzték le.

A fotó forrása: Thierry Charlier/AFP