Kovács Zoltán, kormányszóvivő azt tweetelte, hogy "Boszniával kapcsolatban az a kihívás, hogy hogyan lehet integrálni egy 2 millió muszlimot számláló országot". A bejegyzés azért is meglepő, mert Orbán Viktor kedden Budapesten tartott hosszú sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarország támogatja Bosznia-Hercegovina uniós pályázatát, hozzátéve, hogy Magyarországnak uniós tagként sok energiát kell mozgósítania, hogy leküzdje "az Európai Uniót eluralkodó bővítési fásultságot".

"Mindent megteszek, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy a Balkán talán távolabb van tőlük, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben 2 millió muszlim él" - mondta a miniszterelnök.

A szerdai boszniai reakciók élesek voltak: egyes bosnyák pártok Orbán tervezett szarajevói hivatalos látogatásának betiltását kérték, az iszlám közösség vezetője, Husein Kavazovic nagymufti pedig "idegengyűlölőnek és rasszistának" minősítette a miniszterelnök szavait - írja az Al Jazeera.

"Ha ilyen ideológiák válnak az egyesült Európa politikájának alapjává, akkor ez visszavisz bennünket azokba az időkbe, amikor az európai egységet hasonló fasiszta, náci, erőszakos és népirtó ideológiákra húzták fel, amelyek a holokauszthoz és más szörnyű bűnökhöz vezettek" - áll a nyilatkozatban.

Az ország háromoldalú elnökségének bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic "szégyenteljesnek és durvának" nevezte Orbán kijelentését.

"Az EU számára nem kihívás 2 millió (boszniai) muzulmán integrálása, mert mi egy őshonos európai nép vagyunk, amely mindig is itt élt, és európaiak vagyunk" - mondta Dzaferovic.

A bosnyákokból, szerbekből és horvátokból álló Bosznia az 1990-es évekbeli polgárháború vége óta a legsúlyosabb politikai válságát éli. Oroszország és Szerbia hallgatólagos támogatásával a boszniai szerbek azzal fenyegetőznek, hogy saját hadsereget, igazságszolgáltatást és adóhatóságot hoznak létre, felelevenítve a balkáni ország újabb véres szétesésétől való félelmet. Keddi beszédében Orbán Viktor azt is mondta, hogy Magyarország nem fogja támogatni a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel szembeni uniós szankciókat, amelyekkel Németország és néhány más tagállam fenyegetőzött szeparatista álláspontja miatt.

"Szarajevó elvesztette a fejét, mindenkit megtámad: Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, most pedig Magyarországot. Oroszországról nem is beszélve" - mondta Dodik szerdán, utalva arra a támogatásra, amelyet állítólag ezektől az országoktól kapott.

Ugyanakkor Magyarország tényleg támogatja a Boszniai Szerb Köztársaságot: mint Orbán Viktor kedden kifejtette, 100 millió euró támogatást folyósít Magyarország a tagállamnak. 

Áprilisban - ahogy arról az Index.hu írt -  botrány lett egy titkos határátrajzolási tervből. A diplomáciában „non-paper” dokumentumnak nevezett informális anyagok állítólag a szlovén miniszterelnök, Janez Janša irodájában készültek, és személyesen adták át őket az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, de a horvát sajtó szerint Orbán Viktor kormánya és Aleksandar Vučić szerb elnök hivatala is részt vett azok megalkotásában. 

A terv szerint Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, ennek fejében pedig Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániát gyarapítanák. Szerbia emellett vagy megkapná a Boszniai Szerb Köztársaságot, vagy Észak-Koszovóhoz hasonlóan a boszniai szerbek entitása is Dél-Tirol-típusú autonómiában részesülne, csakúgy, mint a horvát többségű Nyugat-Hercegovina. Bosznia-Hercegovina ezen része vagy az anyaország Horvátországhoz csatlakozna, vagy Bosznia-Hercegovinán belül – a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásban rögzítettek helyett – a bosnyák–horvát föderáció megszüntetésével a horvátok is önálló entitáshoz jutnának.