Az ukrajnai háború miatt a blokk új szankciócsomagot dolgoz ki, és az uniós tagállamok kemény intézkedéseket szorgalmaznak Oroszországgal szemben, beleértve több bank kizárását a SWIFT pénzügyi üzenetküldő hálózatból és a gyémántimport betiltását. Bár a nyolcadik büntetőintézkedési csomagról már egy ideje tárgyalnak, de most felgyorsultak az eseményen, miután Vlagyimir Putyin szerdán bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendel és 300 ezer tartalékost vezényel az ukrán frontra, miközben népszavazásokat tartanak a kelet-ukrajnai régiók elszakításáról, amelyet a nemzetközi közösség legnagyobb része előre érvénytelennek nevezett. 

Az e heti katonai eszkalációjára válaszul olyan országok követelik az új intézkedéseket, mint Lengyelország és a balti államok, amelyek a luxuscikkeket, valamint Oroszország informatikai, kiberbiztonsági és szoftveriparát is célba vennék (a cikkben később részletesen bemutatjuk, mikről van szó - a szerk.). Tisztségviselők szerint azonban nehéz lenne konszenzust találni mind a 27 tagállam között, Magyarország pedig kijelentette, hogy egyáltalán nem akar új szankciókat – írja a Financial Times elemzésében.

Nem a gyémántot, hanem az olajat céloznák

Az Európai Bizottság fő célja, hogy az Egyesült Államok vezetésével folytatott több hónapos tárgyalások után keresztülvigye a G7-ek keményen kiharcolt megállapodását az orosz olaj árának korlátozásáról. Az Európai Unió már bevezetett egy olajembargót, amely csak 2023 januárjától lesz érvényes, és Magyarország, Csehország, Szlovákia valamint Bulgária részleges mentességet kapott alóla: a vezetékes kőolajvásárlással csak 2024-ig kell felhagyniuk. 

Az ársapka viszont egy új eszköz lenne: ez meghatározná, hogy az egyes országok maximum milyen áron vásárolhatják meg az amúgy is diszkont áron árusított orosz Urals típusú nyersolajat. Valamint azt is korlátoznák, hogy a hajószállítmányokra kik köthetnek biztosítást, valamint az EU-s cégeket el is tiltanák a szállítási szerződésektől. Ez utóbbi két lépés már az olajembargós nyár eleji megállapodásnak is része volt, de még további szabályozást igényelnek a korlátozások.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnök szerdán azt mondta, hogy új szankciókra van szükség válaszul arra, hogy Oroszország részleges mozgósításba kezdett, és lépéseket kezdeményezett Kelet-Ukrajna egyes részeinek annektálására. Egyes tisztviselők azonban úgy vélik, hogy nehéz lesz az összes uniós tagállamon keresztülvinni egy korlátozott szankciócsomagnál többet. Pénteken egyelőre még nem is került szóba az uniós és tagállami tisztviselők találkozóján.

Magyarország vétózhatja az új szankciókat

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán a médiabeszámolók szerint azt mondta Fidesz pártkongresszusán, hogy az EU Oroszországgal szembeni „meglévő szankcióit el kell törölni”. A kormánypárt csütörtökön közölte, hogy nemzeti konzultációt tervez arról, hogy a magyarok támogatják-e az uniós szankciókat.

A Financial Times viszont emlékeztet: az ellenállás e belső jelei ellenére brüsszeli diplomaták azzal számolnak, hogy Budapest eddig minden Moszkvával szembeni korlátozási kört támogatott, és a nyolcadik valószínűleg lényegesen kisebb hatással lesz a magyar gazdaságra, mint az olajembargó.

Az optimizmusuk ellen szól, hogy miközben csütörtökön az ENSZ-közgyűlésből teátrálisan kivonult Szergej Lavrov külügyminiszter, addig Szijjártó Péter magyar külpolitikai vezető egyedüli uniós képviselőként tárgyalt az orosz kormánytaggal. A két politikus többek között arról beszélt, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon a háború minden egyes következménye szinte rögtön és rendkívül súlyosan megjelenik. Erre példaként hozta fel az elszabadult inflációt és a menekültáradatot. Szijjártó szerint a problémákat egyedül a békekötés oldaná meg, „tárgyalásokra, párbeszédre van szükség”

„Erre persze lehet, hogy most otthon majd főleg az ellenzéki képviselők, megmondóemberek vagy az ellenzéki sajtó képviselői azt mondják, hogy akkor én is minek találkoztam Szergej Lavrovval, de én azt gondolom, hogy a béke párbeszéd nélkül nem fog létrejönni. Hogyha az elkövetkezendő időszakban a békéről nem jönnek létre tárgyalások, akkor a világ még súlyosabb következményekkel fog szembesülni, amiket jó lenne megelőzi” – jelentette ki a politikus, majd arról beszélt, hogy „az orosz energiahordozók nélkül nem tudna működni a magyar gazdaság, az emberek nem tudnának fűteni, meleg vizet használni vagy éppen főzni.”

„A közép-európai infrastrukturális adottságok azt diktálják, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázfelhasználás területén Oroszországnak rendkívül fontos szerepe van” – nyilatkozta a miniszter az MTI szerint. Szijjártó kiemelte, hogy a Gazprom továbbra is zavartalanul szállít hazánkba, valamint a szerződéses mennyiség feletti megállapodásnak köszönhetően minden nap az 5,8 millió köbméter plusz gázszállítást is teljesíti. A Török Áramlat gázvezeték mára a legmegbízhatóbb szállítási útvonallá vált Oroszország és Európa között, miközben az északi és nyugati irányokból már alig van ellátás.

Az oroszok-felé húzó magyar vezetéstől várható vétó esélyt csak növelte Szijjártó Péter találkozója. 

A baltiak és a lengyelek már élesítenék a szankciós bombát

Azok az országok, amelyek a leginkább ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU-nak fokoznia kell a nyomást Moszkvára, köztük Lengyelország és a balti államok, részletes intézkedéseket terjesztettek elő, amelyeket szerintük a bizottságnak támogatnia kellene. Ötleteik között szerepel a gyémántimport tilalma, amely Belgiumot sújtaná, több orosz bank kizárása a globális SWIFT-hálózatból, az Oroszországba irányuló informatikai és egyéb szolgáltatások elérhetőségének korlátozása, és ugyanezen szankciók alkalmazása Fehéroroszországgal szemben, amely Moszkva szövetségese a háborúban.

A tisztviselők azonban lebecsülték az ambiciózusabb elképzelések némelyikéről szóló megállapodás lehetőségét, mivel egyes országok azzal érvelnek, hogy a meglévő szankcióknak több időre van szükségük ahhoz, hogy működjenek. Mivel a szankciók végrehajtásához az EU egyhangú hozzájárulása szükséges, így vélhetően kurtítani fogják a lengyel-balti listát.

„Minél többet teszel bele, annál több okot adsz néhány tagállamnak arra, hogy nehezteljen” – mondta egy uniós diplomata, aki szerint a másik oldal baja az, ha túl kevés tétel van a szankciós listán.

Sovány szankciós lista jöhet

Egy másik diplomata szerint az új fordulóban a kiskapuk bezárásával együtt továbbra is az olajárplafonra kell összpontosítani. „Nem sok olyan termék maradt, amelyet meg lehetne ütni, mivel már nagyrészt lecsatlakoztunk az orosz gazdaságról” – mondta az illető.

Két, a tárgyalásokról tájékoztatott személy szerint a cél az, hogy az EU nagykövetei a jövő héten megvitassák az új szankciók tervezetét, mivel Brüsszel válaszolni kíván Putyin szerdai döntésére, amellyel szerdán tartalékokat hívott össze és egy beszédében atomháborúval fenyegetőzött. A bizottság szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy az uniós külügyminiszterek megvitatták a következő lehetséges korlátozó intézkedéseket, amelyeket alkalmazni lehetne, hozzátéve, hogy a New York-i ENSZ-közgyűlés oldalvonalán zajló tárgyalások folyamatban vannak.

A szóvivő hozzátette, hogy az új forduló az orosz személyekkel és szervezetekkel szembeni további szankciókra, valamint a "polgári termékek" esetleges további exportellenőrzésére összpontosítana.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.