A Fidesz-KDNP adta parlamenti többség álláspontot fogadott el arról június közepén, hogy a kormány vétózza meg a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elfogadását. Az új társasági adóra vonatkozó nemzetközi szabályozás lényege, hogy az EU területén működő, 750 millió eurót meghaladó éves konszolidált bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportok tagjait bárhol meg lehet adóztatni, ha valahol kevesebb társasági adót fizetnek, mint 15 százalék. 

A magyar kormány lépését már komoly ellenérzésekkel fogadták Brüsszelben és Strasbourgban: az Európai Parlament sürgette az Európai Bizottságot és a Tanácsot is, hogy fogadják el Magyarország nélkül az uniós irányelvet. A parlament részéről érthető a kérés, mert a legnagyobb támogatói voltak az Egyesült Államok által kidolgozott javaslatnak.

Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa csütörtökön sürgette Magyarországot, hogy gondolja át az új globális minimumadóval szembeni vétóját, amely megakadályozta az EU-t az adóegyezmény végrehajtásában. Gentiloni kijelentette, hogy annak ellenére, hogy Magyarország a hónap elején az utolsó pillanatban megakasztotta a történelmi adóegyezményt, az uniós országok és a parlament „nem fognak engedni” a megállapodásból. A magyar kormány viszont állítja, hogy egy válság közepén a multik terheinek növelése nem megoldás.

Már a francia kormány is ingerültebb

Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter azt mondta a képviselőknek, hogy Párizs a júniusban lejáró féléves uniós elnökségének utolsó pillanatáig dolgozni fog a megállapodás megkötésén. Miközben a most hétvégi csúcs hivatalos napirendjén nem szerepel a téma.

„Politikailag, technikailag készen álltunk arra, hogy elfogadjuk ezt a dossziét, polgáraink erős intézkedéseket várnak” – mondta az EuObserver szerint a francia politikus, hozzátéve, hogy sajnálja Magyarország vétóját.

A Napi.hu-nak brüsszeli források elmondták, hogy mivel az Egyesült Államokban a Biden-adminisztrációnak kiemelten fontos az adószabályozás bevezetése még a félidős választások előtt, valamint a francia kabinetnek is presztízskérdés, hogy július 1-ig, az EU-elnökségük végéig átvigyék a javaslatot, a téma mindenképpen napirenden lesz a mostani uniós vezetői csúcstalálkozón, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.

Beaune azt is elmondta, hogy kormánya készen áll arra, hogy megszüntesse az egyhangúságot a blokkban az adózási kérdésekben, hogy elkerülje, hogy egy ország blokkolja az uniós lépéseket. Vagyis a párizsi kabinet arra is kész, hogy kicsavarja a vétófegyvert az Orbán-kormány kezéből.

Pont ebben az adózási kérdésben ezt meg lehet tenni az uniós döntéshozatali rend átalakítása nélkül is: elegendő, ha az összes másik tagállam csatlakozik a globális társaságiadó-minimum rendszeréhez, mivel annak lényege épp az, hogy egy cég bárhol is adózzon kevesebbet, azt ott behajtják rajta, ahol nem éri el a 15 százalékot az effektív tao-kulcs.

Teljes az egyetetértés a világon

Közel 140 ország októberben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közvetítésével kétoldalú megállapodást kötött a multinacionális vállalatokra vonatkozó 15 százalékos minimum adókulcsról.

A megállapodás megnehezítené az olyan cégek, mint az Amazon, az Alphabet's Google vagy a Meta's Facebook számára az adóelkerülést azáltal, hogy nyereségüket alacsony adózású joghatóságokban könyvelik el.

Az Orbán-kormány a hónap elején dobta le a váratlan bombát, miután a francia EU-elnökség már legyőzte Lengyelország kemény ellenállását. Emiatt Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter többször is beszélt a varsói kormánnyal. Antony Blinken külügyminiszter pedig Szijjártó Pétert hívta fel, hogy meggyőzze, nem jó ötlet megvétózni az adóreformot. 

Washingtonnak azért is fontos a javaslat, mert részben az új adórendből származó plusz bevételek finanszíroznák Joe Biden elnök közel 2 000 milliárd dolláros infrastrukturális fejlesztési programját. 

A kormány szerint csak most látszanak a következmények

"Nem gondoljuk, hogy ez a megfelelő időpont egy globális adóról való gondolkodásra" - mondta Varga Judit magyar igazságügyi miniszter szerda este Brüsszelben újságírók egy csoportjának.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem ellenezte korábban a globális adót, hiszen az ukrajnai háború már négy hónapja tart, Varga azt mondta, hogy a háború következményei csak most látszanak.

„Ez nem a legjobb időszak, amikor magas a háborús infláció, a szankciós politikának nagyon sok közvetlen és közvetett következménye van, különösen a nagyon magas energiaárakban, az európai társadalmakban egyre nő a feszültség” – érvelt. Varga szerint az intézkedés a versenyképesség ellen is hatna.

„A mi álláspontunk elvi alapú, ez az ötlet háború idején rossz lépés. Verseny van a beruházásokért, többek között az optimálisabb adózásért” – mondta Varga arra a kérdésre, hogy mi változtatná meg a magyar kormány álláspontját.

Brüsszeli diplomaták a Napi.hu-nak azt mondták, hogy a magyar kormány érvelését azért is bírálják sokan, mert a globális tao-rendszer minimumszintjét legkorábban 2023-ban lehetne bevezetni, de az irányelv eleve tartalmaz türelmi és felülvizsgálati időszakokat is. Vagyis nemhogy nem érintené most a válságban a kormányt, de akár el is lehetne tolni azt.

Jöjjön az adóreform Brüsszel szerint 

Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos azonban rámutatott, hogy tavaly októberben az összes uniós tagállam, köztük Magyarország is, egyhangúlag elfogadta az OECD-megállapodást. Az olasz biztos szerint Magyarország az utolsó pillanatban emelt kifogást, miközben nemzetközi szinten támogatta a megállapodást, és májusban még támogatta az uniós megállapodást.

„A Magyarország által említett jelenlegi háborús kontextus mindannyiunkat érint” – mondta Gentiloni, hozzátéve, hogy az extra adóbevételek az egész EU gazdaságát segítenék. Érvelése szerint a 15 százalékos adó évente több mint 140 milliárd eurót hozna.

Miért kellene erről lemondani?

 – tette fel a kérdést Gentiloni.

„Magyarország nem magának az adóegyezménynek a konkrét kérdése miatt vétózza meg, hanem [akarja] a politikai izmait feszegetni a többi kérdés miatt” - mondta Billy Kelleher liberális ír EP-képviselő, akinek országa az utolsók között csatlakozott az egyezményhez, hozzátéve, hogy "Magyarország zsarolja Európát".

Ha a hétvégén valóban heves vita lesz a globális társasági adóról, akkor az azért is jelzésértékű, mert a Gazprom miatt most fél Európa energiaellátása akadozik. A jelenlegi helyzetben tehát mutatná azt a konfliktust, amire már több uniós politikus is utalt, hogy a V4-es szövetségrendszer felbomlása után elszigetelődőben van Magyarország, sokkal többször kerülhet kereszttűzbe Brüsszelben. Az olajembargó második vétójakor, amikor Kirill pátriárka szankcionálása és a feldolgozott olajtermékek kereskedelme miatt is vita támadt a tagállamok között, a magyar kormányt már akkor is hevesebb támadások érték.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.