Papíron a 2021-27-re szóló EU-s költségvetést és a hozzátett helyreállítási alap összegeinek kifizetését - mint ismert - az Európai Parlament, a német soros elnökség, valamint a tagállamok többsége is egy jogállami mechanizmushoz kötné. A most véget érő 2014-2020 közötti uniós költségvetésből mintegy 39 milliárd euró került a magyar gazdaságba, a mentőcsomaggal megnövelt következő hétéves költségvetésből ezzel szemben akár 52 milliárd euróra is rúghat a teljes támogatás. Viszont a jogállamisági feltételrendszert megtámadta a magyar és a lengyel kormány is, vétót belengetve a megállapodásra az egyhangú döntést elváró Európai Tanácsban, majd melléjük támogatólag, de az egyezményt a jelenlegi formájában is elfogadó Janez Jansa szlovén kormányfő is felsorakozott.

Guy Verhofstadt belga EP-képviselő szerint a legjobb természetesen az lenne, ha Lengyelország és Magyarország visszavonná a vétót. "Ez lenne a normális út, hiszen az újjáépítési csomag elfogadása a polgáraik és a cégeik érdekében áll. Meg kell, hogy mondjam, ez az első alkalom, amikor azt látom, hogy a költségvetési tárgyalásokat egy ország azért blokkolja, mert pénzt kapna" - idézi az Euronews a politikust, amely interjút adott a hírcsatornának, hozzátéve, hogy a két ország a saját polgárait bünteti ezzel.

Van-e kiút?

Viszont szerinte megoldható a helyzet a magyar-lengyel tandem ellenállása mellett is. "Ha nem lehetséges a vétó visszavonása, akkor nem látok más kiutat, mint a megerősített együttműködés létrehozását a szerződés 326-os paragrafusa alapján. Ez lehetővé tenné a többi 25 tagállam számára azt, hogy előrelépjenek az újjáépítési alappal Lengyelország és Magyarország nélkül" - jelezte, hogy milyen kiút van, ami a két renitens tagállam kihagyását is jelentené.

Verhofstadt jelezte, hogy nem szeretne kompromisszumot a jogállamiságról, mert úgy látja, hogy a mostani jogállamisági mechanizmus az alapvető minimum. "Ezt mondta Mark Rutte holland miniszterelnök. Nem lehet kompromisszumot kötni és felvizezni egy olyan rendszert, amiről már megállapodtunk. Szerintem a mostani jogállami fék egyébként egy gyenge rendszer, nemet mondok arra, hogy tovább gyengítsék. Vagyis nem látok esélyt a kompromisszumra" - magyarázta az EP-képviselő.

Úgy véli, hogy a jogállamisági mechanizmus későn is jött, mert ez az egyik legutolsó eszköz arra, hogy védjék ezeket az értékeket.

"A legtöbb országban az emberek 60-70 százaléka normálisnak tartja az utalások leállítását az olyan országok számára, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és amelyek korrupt emberek kezében vannak. Hiszen itt a korrupcióról is szó van. A legutóbbi OLAF jelentés világos volt. Magyarország vezeti a listát. Nyilvánvaló, hogy ebben van felelőssége Orbán Viktornak" - tette hozzá Verhofstadt, aki röhejesnek tartja a magyar kormány részéről Soros György folytonos emlegetését, valamennyire még antiszemitának is tartja ezt a hangot. A magyar miniszterelnök szovjetes hasonlatát, melyet az EU-ra használt kifejezetten sértőnek érzi.