Magyarország és Lengyelország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elkerülte, hogy a hétéves európai költségvetés és a helyreállítási alap kifizetéseit jogállamisági elvárások teljesítéséhez kössék, ám csupán ideiglenesen - értékelik a Politicónak nyiltkozó politikusok és szakértők a lengyel-magyar vétó ügyében körvonalazódó kompromisszumot. Az első reakciók az európai fővárosokból és az Európai Parlamentből arra utalnak, hogy általában megvan az egyezség támogatása, még azok az európai parlamenti képviselők is belenyugszanak a halasztásba, akik a legkeményebben támogatták a jogállami követelményrendszer bevezetését.

Végül is először 2018-ban merült fel, hogy egy ilyen rendszert be kell vezetni, és immáron csak további másfél-két évet kell várni arra, hogy életbe lépjen. Ennyi időre lehet ugyanis szükség annak az európai bírósági eljárásnak a lefolytatásához, amelyben Magyarország és Lengyelország keresete nyomán a testület véleményt nyilvánít arról, sérti-e az uniós alapszerződést a követelmények bevezetése. Bár a kompromisszum szerint a jogállami követelményeket a csak EU pénzügyi érdekeit érintő ügyekben lehet majd alkalmazni és nem lesz könnyű az élesítésük, szimbolikus jelentőségük van abban a küzdelemben, amelyet az EU a demokrácia erodálódása ellen folytat - vélik egyes elemzők.

Kapcsolódó

Elrettentő erő

Igaz, hogy a jogállamisági kifogások alapján indított eljárási rendet, amelynek végén felfüggeszthetik az uniós pénzek kifizetését, az erről folytatott viták során valamelyest felvizezték és nehéz lesz alkalmazni a szabályt, mégis az, hogy létezik ez a rendszer, nagy jelentőségű - mondta a Bloombergnek Jánisz Emmanuilidisz, a brüsszeli European Policy Centre vezető kutatója. Elriaszthatja ugyanis a kormányokat a legdurvább jogsértésektől és eszközt ad azoknak a pártoknak a kezébe, amelyek igazodnak az EU alapértékeihez. Más szóval megnyitja az utat egy új politikai irány előtt az EU-ban.

A vétót kiküszöbölő kompromisszummal Budapest és Varsó biztosan nem nyerte meg a háborút Európában, mert fő céljukat nem érték el. A jogállamisági mechanizmus érintetlen maradt, hiába próbálták ezt átíratni. Megmarad a kapcsolat a pénzáramlás és a jogállami elvárások között, így a két kormányt továbbra is fenyegeti ez a szankciórendszer, igaz, később lép életbe, mint azt eddig tervezték - fejtegette ez uniós diplomata a Politicónak. Egy francia kormányzati tisztviselő szerint ahogy közeledett az év vége, úgy nőtt a nyomás a két kormányon a vétójuk miatt potenciálisan elvesző uniós pénz miatt. Ezért vizsgálták felül álláspontjukat, miközben a kompromisszum konkrét tartalma nem igazán újdonság: már novemberben fideszes háttéremberek pont ezeket a tárgyalási pontokat ismertették, vagyis hogy a migráció kizárását beiratják a dokumentumba és kérik, hogy legyen egy taxatív jogállamisági kritériumrendszer. A kormánypárti politikusok úgy vélik, hogy az erről szóló vita még évekig eltarthat és kilúgozható lehet.

Mindenesetre Orbán Viktor miniszterelnök szerda esti Facebook-videójában úgy értékelte a helyzetet, hogy "a nyerő lapok a kezükben vannak", vagyis elérték, amit akartak. Arról is beszélt, hogy látta a kiszivárgott dokumentumok értelmezéseit, és azt gondolja, hogy a "csütörtöki tárgyalásokra a lehető legjobb állapotban készül a magyar delegáció".

Lesz még egy kis vita

Az egyezséget a különböző országok vezetői kissé másként látják, lehet némi gondjuk, hogyan adják el hazai választóiknak, de még egy észak-európai állam vezető diplomatája is úgy fogalmazott, hogy az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén végül meg fogja szavazni a megállapodást. A dél-európai országoknak vélhetően megfelel a szöveg úgy, ahogy van, az északiak, az úgynevezett fukar vagy takarékos országoknak - amelyeknek nagyon elegük van a keleti partnereiknél ellopott uniós támogatásokból - biztosan lesznek kérdéseik.

Elsősorban az Európai Bíróságon induló procedúra lehet kétséges, amelyben a két eddig vétóval fenyegetőző állam vitatni fogja a jogállamisági kritériumrendszer bevezetésének jogszerűségét. Ez jó sok időt vehet igénybe, ám brüsszeli szakértői és diplomáciai körökben úgy látják, hogy a tagállamoknak az a legfontosabb, hogy maga a szabályrendszer változatlan maradt.

Nem mindenki elégedett

Eközben Lengyelországban lesz még egy kis belpolitikai szkanderezés, ha Morawiecki igennel szavaz. Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a kormányzó pártkoalícióban részt vevő Szolidáris Lengyelország vezetője ugyanis elégedetlenségének adott hangot a kompromisszum nyomán. Kifogásolta, hogy a megállapodáshoz fűzött iránymutatás - ebben szerepel például az, hogy a jogállamisági kritériumot csak az EU pénzügyeihez kapcsolódó esetekben alkalmazzák - nem törvény. Nem kerülte el a figyelmét, hogy végül életbe fog lépni az új rend, ami szerinte továbbra is azt jelenti, hogy az unió megengedhetetlenül korlátozni fogja Lengyelország szuverenitását.

A másik oldalon Moritz Körner német liberális európai parlamenti képviselő azt kifogásolja, hogy a pereskedés másfél- két évvel elhalasztja az új szabályok érvényesítését. Ez pont annyi idő, ami elég Orbán Viktornak, hogy megnyerje a következő parlamenti választást - utalt arra, hogy Magyarországon 2022 tavaszán esedékes a következő szavazás. Ez a kompromisszum lehetővé teszi a magyar vezetésnek, hogy uniós forrásból finanszírozza 2022-es újraválasztását - ért egyet az előtte szólóval Daniel Freund német zöld párti európai parlamenti képviselő. Ezzel együtt úgy véli, hogy a parlamenten át fog menni a kompromisszum.