A külföldi sajtót továbbra is foglalkoztatja az Orbán-kormány rendeleti kormányzása. A Washington Post, a BBC, a Politico és az amerikai National Public Radio (NPR) hírportálja majdnem szó szerint ugyanazzal a címmel számol be a parlamenti szavazásáról: a budapesti kormány átfogó felhatalmazást kapott a kormányzásra. Megemlítik a 137-53-as szavazati arányt, és úgy értelmezik a törvényt, hogy abban nincs időkorlát, azaz azt a határt, miszerint a rendkívüli felhatalmazás a járvány végéig tart nem tartják konkrét időhatárnak.

A BBC tudósítója idézi Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét, aki azt ígérte, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazással arányosan és észszerűen fog élni. Ezt követően Jakab Péternek, a Jobbik elnökének megjegyzését osztja meg olvasóival, miszerint a felhatalmazási törvény egész Magyarországot karanténba helyezte. A brit sajtóorgánum megemlíti, hogy több mint száz ezer aláírás gyűlt össze arra a petícióra, amely kérte a parlamentet, hogy ne fogadja el a vitatott jogszabályt.

Kapcsolódó

Süketek párbeszéde?

A BBC kormányhoz közeli közvélemény-kutató intézetként említi a Nézőpontot, felidézve annak felmérését, amely szerint a magyarok 90 százaléka támogatja a járvány miatt érvényben lévő korlátozásokat, és 72 százalékuk a büntető törvénykönyv szigorítását akarja. Ugyanakkor az ellenzéki pártok és civil szervezetek azzal vádolják a kormányt, hogy olyan elemeket foglalt a felhatalmazási törvénybe, amely egy demokráciában még veszélyhelyzetben sem elfogadhatóak (ilyen például hogy nincs konkrét lejárati időhatára).

A BBC idézi Kiszelly Zoltánt, akik a Fideszt támogató elemzőként említ. A politológus szerint a kormány nem akarja korlátozni a szólásszabadságot vagy a média szabadságát, csupán szabad kezet akart a pandémia elleni fellépéshez. A törvény bírálói viszont úgy értelmezik a jogszabályt, hogy az lehetővé teszi, hogy rémhírterjesztés címén börtönbe zárjanak olyan újságírókat, akik csak a munkájukat végzik.

A Politico Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár megjegyzéseit állítja szembe. Az előbbi szerint rá kell szorítani a magyar vezetést, hogy belássa: a végrehajtó hatalom nem működhet meghatározatlan ideig korlátok nélkül. Meg kell előzni, hogy az egészségügyi válság alkotmányos válsággá váljon. Az utóbbi úgy véli, hogy hamisak, sőt rágalmak azok az állítások, amelyek szerint a magyar kormány ki akarná sajátítani a hatalmat. A gyanúsítgatás akadályozza a kormányt a koronavírus-járvány megfékezésében.

Éles bírálat

A NPR megszólaltatja a Magyarországot jól ismerő Kim Lane Scheppele amerikai jogász professzort, aki 2010-es hatalomra kerülése óta figyelemmel követi Orbán Viktor tevékenységét, és hosszú elemzésekben bírálta a magyar közjogi berendezkedést átalakítását miniszterelnöksége alatt. "Bolsanaro Brazíliában, Kaczynski Lengyelországban és Trump az USA-ban - mindhárman megfontolták, hogy rendkívüli hatalmat vegyenek igénybe, de egyikük sem ment olyan messze, mint Orbán, aki valóban lelakatolta a demokráciát abban az értelemben, ahogy azt ismertük Magyarországon korábban" - fejtegette a professzor.

A cikk ezután idézi Győri Gábort, az NPR szerint baloldali irányultságú Policy Solutions kutatóintézet elemzőjét, aki szerint Orbán Viktor ugyan népszerű politikus a hazájában, de még a Fidesz támogatóit is aggasztja az ország egészségügyi rendszerének helyzete. Kollányi Zsófia, az ELTE egészségpolitikával foglalkozó szakértője az ismert problémákat sorolta (nincs elég orvos, ápoló stb.), kihegyezve arra, hogy az elmúlt években az állami költségvetésből egyre kevesebb forrás jutott az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésére.

Scheppele valószínűleg erre gondolva fogalmazta meg azt a véleményét, miszerint az egészségügyi rendszer gyengesége Orbán Viktor hatalmának Achilles-sarka.

Hirtelen egy óriási nyílvessző csapott le az égből és elérte a kormányfőt éppen az Achilles-sarkánál

- fogalmazott az NPR-nek a koronavírus-járványra célozva.