Azokra az ágazatokra vet ki különadót a magyar kormány, amelyekben a multinacionális vállalatok játszanak domináns szerepet – írja a Bloomberg Orbán Viktor miniszterelnök különadókról szóló bejelentése kapcsán. A lépés egy nappal követi az újabb veszélyhelyzet bevezetését, amelyet az amerikai hírügynökség úgy értékel, hogy Magyarország kormányfője további hatalmat összpontosított a kezében.

A friss pénzügyi forrás segíteni fog konszolidálni a magyar költségvetést, miközben az Európai Unió gyakorlatilag befagyasztotta az Orbán-kormány finanszírozását, miután azzal vádolják, hogy megsérti az európai normákat.

Kapcsolódó

A bejelentés után tovább folytatódott a forint gyengülése az euróval szemben, a folyamat majdnem elérte a 400 forint/euró körüli rekordot. (A szerdai bejelentést követően eurónként 394 forintra gyengülő magyar valutáért csütörtökön 395-396 forintot kellett adni – a szerk.)

A költségvetési hiányt az április 3-i parlamenti választások előtti költekezés dobta meg, amelyen a miniszterelnök és pártja hatalmas győzelmet aratott, ám három nappal később az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ügyvezető kormány ellen. Ennek alapján a korrupció és a jogállamiság megsértése esetén megkurtíthatók a tagállamok uniós támogatásai.

Az Oilprice.com hírportál az energiaszektort is érintő különadók miatt tudósított Orbán Viktor bejelentéséről. Ez a hírforrás is megemlíti, hogy a parlament egy nappal korábban utat nyitott az előtt, hogy a kormány újabb veszélyhelyzeti felhatalmazást kapjon az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

A cikk szerint a befektetői bizalom várhatóan ismét a mélybe hanyatlik Magyarország iránt, akárcsak 2010-ben, az akkori különadók bevezetése után, amelyek szintén a költségvetésen tátongó lyuk betömését célozták.

A Reuters tudósítása is megemlíti, hogy a különadók bevezetése a veszélyhelyzeti felhatalmazással kormányzó magyar vezetés első rendkívüli intézkedése. Orbán Viktor 2010-ben a bankokra, a kiskereskedelmi cégekre és az energiavállatokra kivetett különadókkal stabilizálta a magyar gazdaságot, ami segített a költségvetési deficit csökkentésében, de erodálta az ország iránti befektetői bizalmat.