Visszafogott címmel tudósít a magyar parlament jogállamisági határozatáról a Reuters és az AP. Csak a tényt közlik, miszerint az Országgyűlés többségi határozattal felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy csak akkor szavazza meg az EU helyreállítási alapjának felállításáról és elosztásáról szóló határozatot, illetve a 2021-2027-es költségvetést, ha ezek nem szabnak meg olyan feltételt, miszerint megtagadhatók a kifizetések azoktól a tagországoktól, amelyekben a többség szerint nem érvényesül a jog uralma. Megemlítik, hogy a parlamenti határozat nem kötelező, de a kormányfő egységes magyar álláspontot akart felmutatni.

Az AP emlékeztet Orbán Viktor kijelentésére, miszerint Magyarország nevében csak végső esetben szándékozik vétózni. Ugyanakkor felsorolja azokat az elveket, amelyeket az Országgyűlés szerint érvényesíteni kellene a kormányfőnek a szavazás során. Például hogy az EU-s alapokból ne kaphassanak forrást olyan szervezetek, amelyek a fideszes parlamenti képviselők szerint politikai aktivitásukat civil tevékenységnek álcázzák.

Elbújhat mögé

Orbán Viktor az EU-csúcson bizonyos fokig pajzsként használhatja a parlamenti akaratot, hogy ellenálljon azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek a jog uralmának betartásához akarják kötni az EU-pénzek kifizetését. Ezzel támaszthatja alá ellenkezését a helyreállítási alapról szóló döntéssel szemben - idézi az AP Krekó Pétert, a Political Capital tanácsadó cég igazgatóját. Ugyanakkor a nyugati országok tisztában vannak vele, hogy a magyar törvényhozás nem független a kormánytól, ezért ezzel a trükkel nem lehet megvezetni a nyugat-európai politikusokat.

Emellett a hazai ellenzék kigúnyolhatja a kormányfőt, ha a dörgedelmes parlamenti határozat ellenére megszavazza határozatot, amely nem teljesíti a feltételeit. Krekó emlékeztetett arra, hogy bár a magyar miniszterelnök sokszor fenyegetőzött vétóval, de a nagyon fontos ügyekben, például a Oroszország ellen 2014-ben a Krím elfoglalása és az ukrán szeparatista erők orosz támogatása nyomán hozott EU-s szankciók ügyében nem ment szembe az unió akaratával.

Nem is tárgyalnak róla

Az EUObserver már a címében élesen fogalmaz: Orbán emeli a csúcsértekezlet tétjét "zsaroló" feltételekkel. A cikk szintén jelzi, hogy a magyar miniszterelnök korábban is emelte a tétet az uniós viták előtt, ám az értekezleten kompromisszumkészséget mutatott. Erre most is szüksége lesz, mert számos ország, például Hollandia ragaszkodik a jogállamisági követelmény elfogadásához.

Az EUObserver idézi Daniel Freund zöld európai parlamenti képviselő twitterüzenetét, miszerint Orbán Viktor túszul ejtette a koronavírus-válság kezelését, nem pusztán azért, hogy felhígítsa a jogállamisági követelményt, hanem hogy megszabaduljon mindentől beleértve ebbe a civil szervezetek EU-s pénzügyi támogatását és a Magyarország elleni 7-es cikkely szerinti eljárást is.

Ez utóbbit az Európai Parlament kezdeményezte a magyar kormány viselt dolgai miatt, ezért egy vezető uniós diplomata azt mondta a hírportálnak, hogy ez az ügy nem a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ügye. Következésképpen a csúcsértekezlet résztvevői nem fognak tárgyalni róla.

Színjáték

A Bloombeg cikkének címe szintén "zsarolást" említ. A hírügynökség szerint Orbán azért emelte a tétet, hogy az ezt követő alkuban elkerülje a Magyarországnak jutó uniós támogatások csökkenését, amelyek egyaránt fontosak az országnak és a kormányfő közeli szövetségeseinek. A parlament bevonása kockázatos játéknak bizonyulhat - véli Hegedűs Dániel a German Marshall Fund kutatója. Magyarország sok pénzt remélhet a helyreállítási alaptól, ám aki egy kicsit is ismeri az országot, az tudja, hogy az Országgyűlés többsége azt teszi, amit a miniszterelnök elvár tőle, így határozat valójában színjáték. A trükközési kísérletet esetleg rossz néven vehetik a magyar miniszterelnök uniós kollégái.