Az uniós pénzügyminiszterek kedden találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák a javaslatot, melyben a magyar helyreállítási tervek elfogadása mellett 3000 milliárd forintnyi EU-s támogatást fagyasztana be az uniós testület. Hatalmas áttörésre azonban nem érdemes számítani, hiszen nagy valószínűség szerint nem döntenek a források befagyasztásáról és a helyreállítási tervről. A hangsúly most az Orbán-kormány vétóin van, valamint azon, hogy december közepéig hány tagállam fogja támogatni a pénzek felfüggesztését.

Frissítés: a december 6-án Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós közös hitelfelvételt. Kizárólag a magyar kormány szavazott nemmel az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésén, a másik 26 tagállam támogatta a javaslatot. A vétó nyomán a cseh elnökség arra készül, hogy Magyarország hozzájárulása nélkül keressenek megoldást Ukrajna támogatására.

Odaítélne, de be is fagyasztana forrásokat Brüsszel

Az Európai Bizottság a múlt héten hivatalosan is javaslatot tett arra, hogy függesszék fel a hétéves uniós költségvetés Magyarországnak járó részének egyharmadát, mintegy 3000 milliárd forintot. Ez három operatív program 65 százalékát, valamint a felzárkóztatási pénzek összesen egyharmadát érinti. A helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent, de ha idén nem születik megegyezés a brüsszeli testülettel, a keret 70 százalékát végleg elbukja Magyarország.

A források befagyasztására azért kerülhet sor, mert a kormánynak nem sikerült maradéktalanul megfelelnie az elvárásoknak, és eloszlatni a Bizottság jogállamisági aggályait. A testület több ponton nem elégedett a magyar korrupcióellenes intézkedésekkel, jelenleg mindkét forrás tényleges hozzáférését 27, úgynevezett „szupermérföldkőhöz” kötné az EU.

Több közép- és kelet-európai ország is szembe mehet a Bizottsággal 

A magyarországi jogállamisági vita legutóbbi fejezete, hogy az uniós nagykövetek csütörtöki találkozóján Franciaország és Németország, az EU két legbefolyásosabb tagállama közölte, azt szeretné, ha az Európai Bizottság új értékelést készítene az eddigi magyar erőfeszítésekről, és figyelembe venné az utóbbi hetekben végrehajtott reformokat.

Jó pár tagállam azonban még nem döntött arról, hogy támogassa-e az ideiglenes pénzmegvonást Magyarország esetében, ezzel kapcsolatban szerdán Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter sem akart jóslásokba bocsátkozni a legutóbbi kormányinfón. A Politico értesülései szerint ugyanakkor egyre több ország szállna szembe a Bizottsággal:

Jelenleg a közép- és kelet-európai tagországok egy csoportja sem támogatja a Bizottság javaslatát a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról.

- mondta három diplomata a brüsszeli lapnak. Ketten pedig hozzátették azt is, fennáll a veszélye annak, hogy a nem lesz minősített többsége a pénzeszközök felfüggesztésének a Tanácsban, mivel Olaszország is új értékelést követel Magyarország esetében. 

Az egyik magas rangú uniós diplomata szerint „teljes katasztrófa” lenne, ha nem sikerül minősített többséget szerezni a kondicionalitási eljárás alkalmazásához. Ez kudarcot jelentene az EU legújabb kísérletében, amellyel a demokratikus visszalépések ellen próbál fellépni.

December 19-ig kell lezárni a jogállamisági eljárást, ha pedig addig nem születik döntés, egyszerűen elévül a mechanizmus, és a pénzeszközöket nem fagyasztják be. Érvényes határozathoz az EU-s országok minősített többségére van szükség, ehhez legalább 15 országnak a hozzájárulása kell, valamint a határozatot támogató tagállamoknak az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell, hogy képviseljék.

Orbán Viktor túszul ejtette Európát, de veszélyt is jelent számára a mostani helyzet: a Politico állítja, ha a magyar kormányfő túlzásba viszi a zsarolási játékot, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a tagállamok egyszerűen nem támogatják a kormány helyreállítási tervét, ez pedig sokba kerülhet Magyarországnak. 

A jövő héten dől el az uniós pénzek sorsa

A brüsszeli lap szerint minden jel arrafelé mutat, hogy az tagállamok csökkentenék a Magyarországra kiszabott büntetést, ha az Orbán-kormány feladja vétóját az Ukrajna támogatását szolgáló közös hitelfelvétel, valamint a globális minimumadó terén. Ez a két ügy kiemelten fontos az EU-nak és a többi tagországnak, de a javaslatok véghezvitelét folyamatosan blokkolja a magyar kormány. Európa viszont most nyomást helyezhet az Orbán-kormányra, hogy enyhítse álláspontját, és adjon zöld utat a két ügynek.

A tétekre való tekintettel több diplomata sem lepődne meg azon, ha a végső tárgyalást a kormány- és államfők folytatnák le a december 15-i csúcstalálkozón.

Hasonló következtetésre jutnak a Napi.hu forrásai is: vagy egy újabb Ecofin ülés következik december 12-én, esetleg 13-án, vagy egyenesen az Európai Tanács december közepén esedékes ülésére teszik át a vita lezárását, melyet akár maga Orbán Viktor miniszterelnök is kezdeményezhet. 

A korrupcióellenes civil szervezetek nem lennének elégedettek, ha elpuhulna Európa a jogállamisági normák érvényesítésében: a Transparency International hétfőn nyílt levélben sürgette az EU vezetőit, hogy szavazzák meg a magyar pénzek befagyasztására vonatkozó javaslatot. A szervezet szerint fontos, hogy a tagállami kormányfők kiálljanak a Bizottság értékelése mellett, és a történelemben először érvényesítsék az uniós pénzek védelmét szolgáló mechanizmust.