Nem támogatja a rúpia leértékelését Raghuram Rajan, a Reserve Bank of India (RBI) elnöke, azaz nem akarja, hogy a nemzeti valutát gyengítő intézkedéseket hozzanak válaszul arra, hogy a világ legnagyobb központi bankjai erre az útra léptek. A szakember, akit sokan pénzügyi gurunak tartanak, miután azon kevesek közé tartozik, akik megjósolták a 2008-as pénzügyi összeomlást, egy lapinterjúban reagált az elmúlt hetek pénzpiaci megrázkódtatásaira.

Rajan nem először ad hangot annak a véleményének, miszerint a valuták versengő leértékelése nem vezet jóra - emlékeztetett a Reuters. A valutaháború néven is ismert folyamat élén a világ legnagyobb jegybankjai járnak, élükön a Feddel, a Bank of Japánnal és az Európai Központi Bankkal.

Az elmúlt hetekben beszállt a versenybe a pekingi központi bank is. Az elemzők egy része szerint ez indította el a hét eleji tőzsdepánikot, mert a befektetők úgy látták, hogy a kínai gazdaság irányítói kifogytak a gazdaságélénkítés megszokott eszközeiből.

Reformokat ígértek

A bankelnök értékelése szerint a világgazdaság turbulenciái hatnak ugyan Indiára, ám az ország gazdasága viszonylag egészséges két évvel ezelőtti állapotához képest. Azaz jobb erőben van ahhoz, hogy ellenálljon a külső hatásoknak.

Az indiai gazdaság növekedése 2013-ban négy százalék körüli tempóra lassult, a feldolgozóipari termelés zsugorodott, a bankok óriási rosszhitel-állomány alatt nyögtek és a nemzeti valuta árfolyama hullámvasútra került. A kormány nem segített a pénzintézeteknek könyveik megtisztításában, amivel halogatta gazdaság ráncba szedését.

A kormányváltás után, 2014-től javult az ország befektetői megítélése, mert az új vezetés reformokat ígért. Ennek nyomán a korábbi tőkekiáramlást tőkebeáramlás váltotta fel.

Nem gyengítenek

Rajan most is azt hangsúlyozza, hogy elidegenítené az országtól a külföldi befektetőket, ha a leértékelnék a rúpiát. Ehelyett rugalmasabbá kell tenni a gazdaságot, ami lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon a megváltozott nemzetközi piaci feltételekhez.

A jüan leértékelése és a kínai tőzsdék zuhanása nyomán az indiai valuta 66,7 rúpia/dollárra gyengült a hét elején - egy évvel ezelőtt valamivel 60 rúpia felett járt az árfolyam, a 2013-as vergődés idején azonban a 69-es szint felett is járt a jegyzés.

A bankelnök elismeri, hogy az RBI más helyzetben van, mint más bankok, amelyek a deflációval küszködnek. Az infláció közel hat százalék és az alapkamat a három idei csökkentés ellenére még mindig 7,25 százalékon áll. Ezért hagyományos jegybanki problémákkal, köztük mindenekelőtt a magas inflációval küszködnek.

Figyelmeztet a guru

Rajam úgy véli, hogy a világ kormányai túl sokat várnak a jegybankoktól, túl nagy nyomás nehezedik a központi bankokra a gazdasági bajok megoldásában. Ha tovább folytatódnak a bankok szokatlan beavatkozásai, a rendkívüli monetáris enyhítések és a valuták tudatos gyengítése, az több kárt okozhat, mint amennyi haszonnal jár. A BBC-nek adott interjújában leszögezte: joggal jelenthetik ki a központi bankok döntéshozói, hogy nincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy mindent megtegyenek, amit elvárnak tőlük.

Egyes országok olyan gondokkal néznek szembe, amelyekkel semmit sem tudnak kezdeni a jegybankok. Ezek közé tartoznak a demográfiai változások, azaz a lakosság elöregedése, amely fenntarthatatlanná teszi a nyugdíjrendszereket, vagy a termelékenység drasztikus csökkenése.

Amikor a kamatok nullán állnak a központi bankok, már nem sokat tehetnek. Próbálkoznak persze - negatív kamattal, monetáris enyhítéssel -, ám egy ponton ezek az intézkedések elvesztik a hatásukat, miközben az előbb említett, és a hozzájuk hasonló gondok megoldatlanok maradnak.