Emmanuel Macron francia államfő a regionális választások június 20-ai első fordulója előtt három észak-franciaországi városban kampányolt, mondván, látogatásaival csak járja az országot, ahogy az az elnöktől elvárható. Kevesen hittek neki, miután a Párizstól északra fekvő Hauts-de-France régiót Xavier Bartrand (képünkön) a francia jobbközép egyik lehetséges elnökjelöltje, Macron egyik esélyes kihívója vezeti a jövő évi elnökválasztás előtt – írja a helyhatósági szavazás eredményét elemző cikkében Ben Hall, a Financial Times publicistája.

Macronnak, pontosabban párjának, a centrista La République en Marche (LREM) formációnak masszív helytállásra lett volna szüksége ahhoz, hogy megmutassa, ki az úr házban, ezért kormányának öt miniszterét jelölte a regionális listán, hogy vonzóbbá tegye azt a választóknak. Az eredmény azonban elmaradt, a LREM az előzetes adatok szerint a szavazatok kilenc százalékának megszerzésével leszerepelt a régióban, miközben Bertrand tábora 41 százaléknyi szavazatot gyűjtött be. Ezzel nem mellesleg lemosta a pályáról a radikális jobboldali Nemzeti Gyűlést, Marine Le Pen pártját.

Kapcsolódó

Le Pen lesz a kihívója az elnökválasztás második fordulójában a mérsékelt jelöltnek, az eddigi várakozások szerint Macronnak.

Nemzeti szinten a regionális választások nagy vesztese LREM és a Nemzeti Front lett. Az előbbi 11 százalékos átlagot produkált, amivel több régióban nem érte el a második fordulóba jutás 10 százalékos küszöbét. Az utóbbi messze elmaradt a várakozásoktól: a régiók felében az első helyre várták, ám csak helyben zárta az élen az első menetet. Országosan 19 százalékos eredménnyel messze elmaradt a mérsékelt jobboldal 30 százalék feletti eredményétől. Az arányos szavazási rendszer, a helyhatóságok korlátozott hatásköre a közlekedés, az oktatás és a gazdaságfejlesztés terén, továbbá az alacsony, 35 százalékos részvételi arány miatt nehéz a helyi választásokból az országosra vonatkozó következtetéseket levonni, de azért jeleznek valamit.

Nagy a tét

Itt az a tét, hogy Emmanuel Macron képes-e esélyes jelöltként bemutatni magát Marine Le Pennel szemben – mondja Chloe Morin politológus-kutató. Le Pennek azt kell bizonyítania, hogy képes áttörni a plafont, mármint, hogy bizonyítsa, pártja meg tud nyerni egy országos parlamenti választást, ami nélkül hiába győzne az elnökválasztáson, parlamenti támogatás híján nem tudna kormányozni. A helyi választás azt bizonyította, hogy a plafon még mindig túl kemény a radikális jobboldalnak, annak ellenére, hogy a második fordulóban még javíthatnak az eredményen.

Macron azonban még rosszabbul járt, mint Le Pen, miután Bertrand a legesélyesebb kihívójaként tudta magát tálalni a jobbközépen. A jelenlegi elnök azzal nyert a 2017-es elnökválasztáson, hogy a mérsékelt jobboldal a radikális jobb elleni legjobb jelöltként tekintett rá, miután saját jelöltje korrupciós botrányba keveredett, ám négy nehéz éven van túl, reformjai nem sok eredményt hoztak – nyugdíjreformját, ami a legfontosabb lett volna ezek közül, le is vette a napirendről - miközben a franciák úgy érzik, hogy a káosz és az iszlám terrorizmus fenyegeti őket.

Ellentmondásos felmérések

A közvélemény-kutatások szerint Le Pen az elnökválasztás első fordulójában az első helyen végezhet, mögötte stabil második Macron. Ugyanakkor a felmérések azt sugallják, hogy Bertrand, aki korábbi jobboldali kormányokban szolgált egészségügyi és munkaügyi minisztereként is, könnyebben legyőzné a radikális jobboldal vezérét, mint a centrista államfő. Bertrand a helyi választási győzelemmel megerősítette azt a benyomást, hogy ő egyesíthetné a legjobban a mérsékelt jobb- és baloldalt a radikális Nemzeti Gyűléssel szemben.

Macron abban bízott, hogy Bertrand régiójában, Hauts-de-France-ban olyan erősen szerepelhet pártja, hogy a második fordulóban szükség lesz a támogatására a Le Pártja ellen. Ezzel szemben a kilenc százalékos eredménnyel tovább sem jutott, és Bertrandnak nincs szüksége az elnök támogatására ahhoz, hogy nyerjen. A jobbközép Repbulikánusok az összes regionális választásokon megerősítették helyzetüket, azt üzenve, hogy Franciaország határozott mérsékelt jobboldali irányításra vár. Még a baloldal sem szerepelt olyan rosszul, mint várták, így Macron veszített abból az imázsából, hogy a gyenge jobb- és baloldal helyett az ő centrista irányvonalát kell követni.

Bertrand nagy lendületet kaphat elnökjelöltté válási ambícióihoz, ha a republikánusok beállnak mögé. Ezzel az a meccs, az elnökjelöltek kétszemélyes versenye, amely résztvevői Macron és Le Pen volt, a brit üzleti lap cikkírója szerint Bertranddal háromszereplőssé vált.