Drámai részletek szivárogtak ki a sajtóhoz arról, hogyan döntött Angela Merkel német kancellár és néhány politikustársa Németország teljes, még az élelmiszerüzleteket is érintő lezárásáról a húsvét idejére, majd vonta vissza a döntést, miután kiderült, hogy megvalósíthatatlan - derül ki a Bloomberg összefoglalójából.

A kancellár március 22-én, hétfőn videókonferenciás értekezletet tartott a német tartományok nagy hatalmú vezetőivel. A tanácskozás holtpontra jutott és nyolc órán át ott is maradt, miután a központi kormánynak semmilyen ötlete nem volt arra, hogyan fékezzék meg a koronavírus-fertőzések gyors terjedését. A 66 éves Merkel elveszettnek tűnt - mondta az amerikai hírügynökségnek egy az ügyhöz közelálló forrás.

Kapcsolódó

Végül már-már kétségbeesetten tanácsadójához, Helge Braunhoz fordult, és megkérdezte tőle: "Van más ötlete?" Ezzel arra háromnapos teljes lezárásra utalt, amelyet az orvosi végzettségű Braun javasolt húsvétra. És ekkor vesztette el a folyamatok irányítását. Harminchárom órával később, miután részt vett a CDU parlamenti frakciójának értekezletén, ahol a döntés következményeire figyelmeztették a képviselők, és miután a kiskereskedők is kiborultak, arra figyelmeztetve, hogy már megrendelték a húsvéti árut, a kancellár sűrű elnézést kérve visszavonta a döntést. A kölni IW gazdaságkutató intézet kiszámolta, hogy a zárlat hétmilliárd euró kárt okozott volna a német gazdaságnak.

Hihetetlen következmény

A németek nagyjából egy nemzedék óta szeptemberben vehetnek részt először olyan parlamenti választáson, amelyen Merkel neve nem szerepel majd a szavazólapokon, ám addig ő vezeti a kormányt a CDU/CSU-SPD konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció élén. Így a kormány minden lépésének vagy ballépésének óriási hatása lehet a szavazás kimenetelére. És erre az elmúlt három hét a legjobb bizonyíték.

A közvélemény-kutatások szerint a CDU március elején még 16 százalékpont előnnyel vezetett a második helyen álló Zöldek előtt, ami a járvány kezelésével kapcsolatos cikk-cakkok és a lassú oltási kampány miatt három hét alatt négy százalékpontra olvadt. Ez az jelenti, hogy hirtelen reális lehetőséggé vált, hogy Németországnak a Zöldekhez tartozó kancellárja legyen szeptember vége után. További üzenete a friss felméréseknek, hogy legalább három párt koalíciójára lehet szükség a kormánytöbbséghez.

Most mi a terv?

Merkel meghátrálása elhárította a legnagyobb politikai bajt, ám egy dologgal adós maradt. Ha nem jön a nagy húsvéti lezárás, akkor mi a kormány további terve a pandémia kezelésére. Egy hónapja csökkentek a fertőzések, arról volt szó, hogy a közvélemény elvárásának megfelelően újranyithatnak az iskolák, az éttermek, az üzletek, ám a vírus új rohamot indított, így Németországban is megteltek a kórházi ágyak koronavírusos betegekkel. Az oltási kampány lassan hömpölyög. Miután a lezárás nem jött össze, nem látni, mit tehet még a kormány.

Egy valami biztos: május végén meg kell választani a CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjét, és a meccs kemény lesz. Armin Laschet a CDU és Markus Söder a CSU elnöke vív a lehetőségért, s bár az előbbi népszerűsége eléggé halvány, továbbá a kormányzás éppen most nem hoz, hanem visz a CDU konyhájáról, nem adja fel a harcot. A legutóbbi ütésváltás a lezárás körül zajlott. Söder Merkellel és Olaf Scholz pénzügyminiszterrel, az SPD kancellárjelöltjével együtt támogatta a döntést, míg Laschet tartományi vezetőként ellenezte. Így ezt a menetet ő nyerte.

A bennfentesek szerint Merkel egyre rosszabb hangulatban figyeli a vetélkedést, de azt várják tőle, hogy ne folyjon bele a kancellárjelölt kiválasztásába. A legtöbb, amit tehet, hogy kihasználva a második negyedévtől várhatóan javuló vakcinaellátást felgyorsítja az oltási kampányt, ami szakértők szerint júniusra eredményt hozhat. Ezzel együtt az igazi enyhülést augusztus végére várják, ami vészesen közel van a szeptember második felében esedékes választáshoz.